Kreatív Kertész

Korábban írtam már cikket a Fügés ember oldalon a pettyesszárnyú muslicáról (Drosophila suzukii), de akkor elsősorban a fügével kapcsolatban. Érdemes azonban tudni, hogy ez a károsító nem csupán a fügét szereti, hanem sok mást, hiszen legalább 84 növényfaj szerepel azon a listán, amelyek terméseit károsítja. A legnagyobb mértékű kárt a Cornus, Prunus, Rubus, Sambucus és Vaccinium nemzetségek terméseiben, valamint a Ficus carica (Brazíliában a fügetermés akár 40%-át is megfertőzi védekezés nélkül), Frangula alnus, Phytolacca americana és Taxus baccata terméseiben észlelték. A lista nagyon elszomorító, mert a legtöbb kiskertben is termesztett fajt tartalmazza. Személyes tapasztalatom is az, hogy rendkívüli károkat tudnak okozni a kertben, ha a környezeti feltételek adottak a számukra.

Első hazai példányát az MTA-ATK Növényvédelmi Intézet munkatársai találták meg 2012-ben, az M7-es autópálya parkolójában, a Balaton déli partján. Mára az egész országban elterjedt. Nógrád megyében gazdaságilag is mérhető kárt okozott 2015-ben a málnában. Pettyesszárnyú muslica tehát igen gyorsan terjed Európa-szerte, terjedését megállítani jelenlegi tudásunk alapján nem lehet, de azért folynak bíztató kutatások és kísérletek a témában. Az alábbiakban erről lesz szó.

A francia INRAE apró, egy milliméteres fürkészdarázzsal próbálkozik, amelynek lárvái a gyümölcsben lévő muslicalárvákkal táplálkoznak. A kísérletben 38 helyszínen engedik el a Ganaspis kimorum egyedeit és vizsgálják a biológiai védekezés hatékonyságát. Az USA-ban már régebb óta kísérleteznek a Ganaspis brasiliensis G1 fürkészdarázzsal foltosszárnyú muslica ellen, amit a legutóbbi taxonómiai vizsgálatok alapján G. kimorumnak neveznek. Ugyanilyen vizsgálatok és kísérletek Olaszországban is folynak ezzel a fürkészdarázzsal. Sőt, Olaszországban annyira előrehaladottak ezek a kísérletek, hogy már engedélyezték is a faj betelepítését a biológiai védekezés jegyében.

Az első kibocsátást megelőzően már felbukkant egy ázsiai fürkészdarázs Brit-Kolumbiában, és onnan magától terjedt az USA északi államaiban. Ez a Leptopilina japonica volt. A Ganaspis brasiliensis kibocsátása előtt és után figyelik a rovar jelenlétét az ültetvényekben és nyomon követik a népesség időszakos változását. Az első eredmények alapján a fürkészdarázs szoros kapcsolatban áll a foltosszárnyú muslicával, a két rovar népessége hasonló felfutást mutat. A hatékony biológiai védekezéshez azonban még jobban meg kell ismerni a fürkészdarázs kapcsolatát a környező növényzettel és más rovarokkal is.

Injektálás

Az ugyancsak francia CTIFL kutatói 2021 óta a cseresznyefák injektálásával próbálkoznak. Ezzel a módszerrel a fa törzsébe juttatnak növényvédő szert, ami a nedvkeringéssel a gyümölcsben is megjelenik és kifejti hatását. Ez a módszer egyelőre csak díszfák esetében engedélyezett, de számos növényvédelmi gond megoldására alkalmasnak látszik, nem is beszélve arról, hogy nem szennyezi a környezetet és óvja a termesztők egészségét.

Csak olyan hatóanyagok alkalmasak injektálásra, amelyek vízben oldódnak és nem kötődnek meg a ligninben. A kísérletekben a cihalotrin hatékonysága 30, a spinozad és a spirotetramat hatékonysága 35, a ciantraniliprolé pedig 50% volt ezer megvizsgált gyümölcs alapján. Szermaradék-vizsgálatok során a spirotetramat a megengedett határérték harmincötöd részét tette csak ki a gyümölcsben 2021-ben, a következő évben pedig egyik hatóanyagnak sem lehetett a nyomára bukkanni. Mindezek alapján a módszert nagyon ígéretesnek tartják a francia kutatók. Mivel a Drosophila suzukii az érőfélben lévő gyümölcsbe rakja a petéit, csak nagyon rövid várakozási idejű rovarölő szert lehet használni ellene, de még jobb olyan anyagot találni, ami akár a szüret előtt is sikerrel bevethető. Ilyen lehet a neem-olaj, ami egyelőre nem adott megbízható eredményt francia kísérletekben.

Brazíliában vizsgálják egy fészkesvirágú őshonos gyógynövény, a Pectis brevipedunculata olaját is, ugyanis a növény illata a régóta használt indiai citromnádéhoz hasonlít. Ez nem véletlen, mert az olaj összetevői közt ugyanúgy megtalálható a citral, a neral és a geranial, mint a citromnádban. Ezek az összetevők pedig erős baktérium- és gombaellenes hatással rendelkeznek, valamint rovarölők is. A kísérletekben azt is megállapították, hogy sokkal erősebb hatást gyakorolnak a muslicára, mint a házi méhekre, így biztonságosan használhatók védekezésre. Kimondottan jó a rovarölő hatása a foltosszárnyú muslicára, a medián halálos dózis (LD50 érték) 2,25 µl/ml.

Csapdázás

A Grazi Egyetem kutatói inkább a kártevő csapdázásával próbálkoznak. Ehhez cseresznyéből készült ecetet és narancsolajat használnak, ugyanis a szakirodalom szerint a foltosszárnyú muslica előszeretettel rakja petéit sérült narancsba, ahol nem éri el azokat a muslicát gyérítő fürkészdarázs. A narancsolaj pedig rovarölő hatásáról is ismert. A keveréket apró lyukakkal rendelkező csapdába töltik, hogy a nagyobb megporzó rovarok ne férjenek hozzá. Az első eredmények szerint a csapdázással 75%-kal sikerült visszaszorítani a kárt cseresznyében. Dél-Tirolban a Laimburg Kutatóközpontban a mesterséges intelligenciát is segítségül hívják a rovarokkal kapcsolatos kutatásokban. Az Instinct program célja, hogy helyileg alkalmazható okos megoldásokkal a szükséges minimumra csökkentsék a kémiai növényvédő szerek használatát. A két legfontosabb kártevővel, az almamollyal és a foltosszárnyú muslicával foglalkoznak a Bolzanói Szabadegyetemmel és más cégekkel együtt. Első lépésként a két rovar megfigyelésére fókuszálnak, ugyanis a kártevők jelenlétének nyomon követése a legfontosabb a védekezés optimalizálásában.

A csapdába olyan csalianyagot helyeznek, amit ugyancsak a két fő együttműködő partner fejlesztett ki, a befogott rovarokat pedig egy szenzor érzékeli és mesterséges intelligencia azonosítja, egyben megállapítja a célszervezet arányát is a befogott rovarok közt. Ezzel párhuzamosan meteorológiai érzéke­lőkkel mérik többek közt a besugárzást, a levegő páratartalmát és a hőmérsékletet, hogy megállapíthassák a védekezés legcélszerűbb idejét. A kísérleteket a LIDO-n, azaz a Laimburgi Kutatóközpont integrált digitális ültetvényében végzik.

Védekezés vegyszer nélkül

A védekezés a kártevő ellen kétféleképpen (biológiai és kémiai úton) is lehetséges. Egy tanulmány szerint, ha tűztövist (Pyracantha coccinea) ültetünk a pettyesszárnyú muslica tápnövényeinek közelében, akkor inkább azt részesíti előnyben, így a tűztövis egyfajta csapdanövényként viselkedik a kártevő számára. Méghozzá halálos csapdanövényként, mert a tanulmány rámutatott arra, hogy a lárvák elpusztulnak a tűztövisen, az ugyanis mérgező a számukra. Ez a módszer sajnos nem 100%-os, de abszolút környezetbarát és BIO megldás. Az említett tanulmány szerint eper ültetvényen végzett kísérletek tanulsága szerint a tűztövis közelében lévő ültetvények fertőzöttsége 40%-at csökkent.

Persze ehhez az kell, hogy legyen helyünk és/vagy igényünk arra, hogy a kertünkbe tűztövist ültessünk. Amennyiben nem akarunk ezzel foglalkozni, vagy csak elegendő helyünk, úgy nem marad más választásunk, mint a megbarátkozás a kártevő jelenlétével, vagy a kémiai védekezés.