Kreatív Kertész

Az elmúlt évtizedek egyik legforróbb és legszárazabb nyarát éltük meg idén, ami nem kis kihívások elé állítja azokat, akik saját kertben szeretnének gyümölcsöt termeszteni. A mostani cikkemben ezért egy olyan növényt választottam a fókuszba, amely véleményem szerint az egyik legjobb választás a hazai kertekbe. Imádja a tűző napfényt, jól bírja a szárazságot, terméseit pedig minden évben biztonsággal beérleli. Ez a növény nem más, mint a mézalmácska – vagy más néven fanyarka, ami csak a nevében fanyar, és a klímaváltozás egyik győztese lehet Tökéletes alternatíva az áfonya helyett A mézalmácska az áfonya remek alternatívája lehet: teljesen ellenálló, vegyszermentesen tartható, és ami a legfontosabb, bármilyen kerti talajon remekül boldogul. Nem igényel savanyú tőzeget, jól tűri a hazai klíma, így az egyre aszályosabb alföldi nyarak kihívásait is, és teljesen fenntartható módon termeszthető. Saját kertemben, Farmoson már évek óta bizonyítana...

A fanyarkák ( Amelanchier ) és a berkenyék ( Sorbus ) önmagukban is gyönyörű, rendkívül hasznos és ellenálló növények, amelyek méltán népszerűek a kertekben. De vajon mi történik, ha ez a két, bár rokon, de mégis különálló nemzetség kereszteződik? Ebből a ritka botanikai „varázslatból” születnek az × Amelasorbus hibridek. Míg korábban a × Amelasorbus jackii fajról már írtam, most egy talán még ritkább, európai származású rokonát, a × Amelasorbus raciborskiana -t mutatom be. Fontos megjegyeznem, hogy ez a növény a gyűjteményemben annyira firss, hogy a cikk írásának pillanatában még cserépben van, ki sincs ültetve a kertbe. További megfigyelések szükségesek ahhoz, hogy saját tapasztalataimmal is megtűzdelhessem ezt a cikket. Genetikai érdekességek és származás A nemzetségközi – más néven intergenerikus – hibridek a természetben nagyon ritkák, hiszen két külön nemzetségbe tartozó fajnak kell sikeresen beporoznia egymást. Maga a tudományos név is egy „szóösszerántás”,...

A mézalmácska (így is nevezik még: kanadai áfonya, saskatoon bogyó, fanyarka) méltánytalanul nem kap elég nagy hangsúlyt a magyar kertekben, és nekem egyik fontos célkitűzésem, hogy egy kicsit nagyobb reflektorfényt kapjon. Ehhez pedig beszélni kell róla, mert a mézalmácska egy fantasztikus gyümölcstermő, amely annyira igénytelen, hogy bárkinek a kertjében képes megteremni nagyjából nulla gondozással. Eközben apró liláskék bogyói – amelyek valójában aprócska almák igazából – kimondottan finomak, és nem csak külső megjelenésükben hajaznak az áfonyára (ezért is nevezik kanadai áfonyának is) , hanem ízükben, és beltartalmi értékeikben is. Rossz hírét a nem nemesített alapfajtának köszönheti, mert azok bogyóinak íze nem annyira intenzív, mint a nemesített fajtáké, de itt és most nem megyek bele hosszan a mézalmácska fajok (Amelanchier ssp.)  általános leírásába, mert az nagyjából mindegyik esetében ugyanaz. Akit érdekel, olvassa el a mézalm...

Gyakran kutatok olyan különleges, a hazai klímát is jól tűrő növények után, amelyek nem jönnek szembe velünk akármelyik faiskolában. Egyik legújabb felfedezésem egy igazi ritkaság, a tudományos nevén × Amelasorbus jackii, amit magyarul talán fanyarkaberkenyének hívhatnánk. Ez a cserje nemcsak a gyümölcse miatt érdekes, hanem a származása is izgalmas meglepetéseket tartogat. Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a dendrológiai különlegességre, és ezt a fantasztikus növényt fogom bemutatni ebben a cikkemben. Két távoli rokon véletlen találkozása A természet mindig tud meglepetéseket okozni a különleges házasításaival. Ez a növény ugyanis egy természetes nemzetségek közötti hibrid – szakkifejezéssel élve intergenerikus hibrid –, amely Észak-Amerika nyugati részén jött létre a vadonban emberi beavatkozás nélkül. Két teljesen különálló nemzetséghez tartozó szülő, az égerlevelű fanyarka, azaz az általam nagyon szeretett és nagy becsben tartott mézalmácska (Amelanchier alnifolia) és a szi...

Amikor évekkel ezelőtt elkezdtem komolyabban ismerkedni a mézalmácskákkal (fanyarkákkal) , álmomban sem gondoltam volna, hogy ekkora rajongás lesz belőle a végén. Ezt a szenvedélyt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jelen cikk írásakor már tíz fajta mézalmácska van a kertünkben! Minden egyes újabb tő elültetésénél azt hiszem, hogy már nem tudnak meglepni, de a természet mindig rácáfol erre. Miután legutóbb, kompaktabb „Prince William” fajtát mutattam be nektek, szinte kötelező volt, hogy a királyi család talán leghíresebb és leglátványosabb tagja is sorra kerüljön. Ismerjétek meg a „Princess Diana” mézalmácskát, amely finom vonalaival, kecses növekedésével és páratlan őszi színpompájával garantáltan a birtokod egyik legszebb díszévé válik. Egy csipetnyi botanika: a királynői vérvonal A „Princess Diana” származását tekintve egy igazi amerikai sikertörténet. A fajtát az Egyesült Államokban, egy wisconsini faiskolában (Elm Grove) fedezték fel a ...

Ha rendszeresen olvasol engem, és követted a korábbi mézalmácskákról írt fajtabemutatóim – mint amilyen például a „ Martin ” vagy a „ Sleyt ” mézalmácskáról szóló írásom volt –, akkor pontosan tudod, mennyire rajongok ezekért a növényekért. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jelen cikk írásakor már tíz fajta mézalmácska van a kertünkben! A mézalmácska (Amelanchier) egy igazi csodanövény: tavasszal díszcserje, nyáron gyümölcstermő, ősszel pedig lángoló színkavalkád. Ma egy olyan fajtát hoztam nektek, amely a nevéhez méltóan igazi arisztokrata a kertben. Ismerjétek meg a „Prince William” fajtát, amely nemcsak a szépségével, de a termésével is rászolgál a királyi névre! Egy kis növénytan és származás: A királyi vérvonal A „Prince William” a kertészetek kínálatában legtöbbször kanadai mézalmácska (Amelanchier canadensis) néven szerepel, bár botanikai körökben és a precízebb szakirodalmakban egyre gyakrabban az Amelanchier x grandiflora (pompá...

A mézalmácska (így is nevezik még: kanadai áfonya, saskatoon bogyó, fanyarka) méltánytalanul nem kap elég nagy hangsúlyt a magyar kertekben, és nekem egyik fontos célkitűzésem, hogy egy kicsit nagyobb reflektorfényt kapjon. Ehhez pedig beszélni kell róla, mert a mézalmácska egy fantasztikus gyümölcstermő, amely annyira igénytelen, hogy bárkinek a kertjében képes megteremni nagyjából nulla gondozással. Eközben apró liláskék bogyói – amelyek valójában aprócska almák igazából – kimondottan finomak, és nem csak külső megjelenésükben hajaznak az áfonyára (ezért is nevezik kanadai áfonyának is) , hanem ízükben, és beltartalmi értékeikben is. Rossz hírét a nem nemesített alapfajtának köszönheti, mert azok bogyóinak íze nem annyira intenzív, mint a nemesített fajtáké, de itt és most nem megyek bele hosszan a mézalmácska fajok (Amelanchier ssp.)  általános leírásába, mert az nagyjából mindegyik esetében ugyanaz. Akit érdekel, olvassa el a méza...

A mézalmácska (így is nevezik még: kanadai áfonya, saskatoon bogyó, fanyarka) méltánytalanul nem kap elég nagy hangsúlyt a magyar kertekben, és nekem egyik fontos célkitűzésem, hogy egy kicsit nagyobb reflektorfényt kapjon. Ehhez pedig beszélni kell róla, mert a mézalmácska egy fantasztikus gyümölcstermő, amely annyira igénytelen, hogy bárkinek a kertjében képes megteremni nagyjából nulla gondozással. Eközben apró liláskék bogyói – amelyek valójában aprócska almák igazából – kimondottan finomak, és nem csak külső megjelenésükben hajaznak az áfonyára (ezért is nevezik kanadai áfonyának is) , hanem ízükben, és beltartalmi értékeikben is. Rossz hírét a nem nemesített alapfajtának köszönheti, mert azok bogyóinak íze nem annyira intenzív, mint a nemesített fajtáké, de itt és most nem megyek bele hosszan a mézalmácska fajok (Amelanchier ssp.)  általános leírásába, mert az nagyjából mindegyik esetében ugyanaz. Akit érdekel, olvassa el a méza...