Kreatív kertész

A Levélpirosító ribiszke-levéltetű (Chryptomyzus ribis) a rovarok (Insecta) osztályába, ezen belül a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjének valódi levéltetűfélék (Aphididae) családjába tartozó faj. Mezőgazdasági kártevő, elsősorban a ribizlit támadja, nyári tápnövényei egyes ajakos virágú növények. A szárnyatlan nőstények teste 1,9 mm hosszú, színezete citromsárga, testét gombos végű serték borítják. A szárnyas nőstények hossza 2,1 mm; testük szintén sárga, feketén foltozott. Ennek a kártevőnek az elsődleges tápnövénye a fekete-, vörös- és fehér ribizli , valamint az egres, Josta és Rikő (ribizliköszméte) , melyekről május vége felé nyári tápnövényeikre vándorolnak át, az erdei- és mocsári tisztesfűre, a bársonyos- és foltos árvacsalánra, illetve egyéb ajakos virágúakra. A levélpirosító ribiszke-levéltetű életciklusai A levélpirosító ribiszke-levéltetű ősanyák március végén, már a rügyfakadás környékén megjelennek. A levelek fonákján szívogatnak, majd néhány lárva szülé

Egyre inkább közkedvelt hazánkban a kék mézbogyó (Lonicera caerulea) , amely eredtileg Eurázsia északi részén és Kanadában honos. Legelterjedtebb Szibériában és Japánban, ahol gyümölcseit gyűjtik és sokoldalúan felhasználják. Mivel idehaza leginkább csak mézbogyóként ismert, a továbbiakban elhagyom előle én is a kék jelzőt. Hosszú életű, akár 50 évig is élhet. Látványos termései miatt díszbokornak is ültethetjük, de gyümölcse igazi különlegesség, főleg mert nagyon korán, akár már áprilisban érik. Fagytűrése rendkívüli, akár a -45 fokos hideget is elviseli a növény, de még teljes virágzásban is kibírja a -8 fokot is anélkül, hogy terméskiesésre kellene számítani... A mézbogyó igényei A mézbogyó 1,2-1,5 méter magasra növő, széthajló ágrendszerű lombhullató bokor (1. kép). A hajtásokon keresztben átellenesen álló ovális levelei kékeszöld színűek, enyhén viaszosak. A fajták bokrának, levelének és gyümölcseinek mérete, alakja eltérést mutat. Kora tavasszal nyíló sárgásfehér virágai

Az Elaeagnus multiflora, avagy leggaykoribb nevein a somtermésű ezüstfa, ezüstcseresznye (így egy másik rokon fajt is neveznek) , goumi, gumi vagy natsugumi egy Kínában, Koreában és Japánban őshonos Elaeagnus faj. Rokona a nálunk igen gyakori keskenylevelű ezüstfának (Elaeagnus angustifolia) , illetve a homoktövisnek (Hippophaë rhamnoides) is. Másik ehető rokona a Elaeagnus umbellata, amely szintén egyre gyakrabban ültetett bogyós növény a kiskertekben. A gyakorlatban egyébként inkább ezt nevezik ezüstcseresznyének idehaza, mert ennek vannak kerek, cseresznyére emlékeztető bogyói. Hozzám egy lengyelországi rendelés során érkezett egy gyönyörűségesen szép nagy példány, amely már akár ebben az évben is teremhet. 😊 Az Elaeagnus multiflora egy lombhullató vagy félörökzöld cserje vagy kisebb fa, amely 2–3 méter magasra nő meg legfeljebb 30 cm átmérőjű, sötétbarna kéreggel. A hajtásokat sűrűn apró vörösesbarna pikkelyek borítják. A levelek tojásdadok vagy elliptikusak, 3–10 cm hosszúak

A Kanadában nemesített ékszermeggy (Prunus 'Carmin Jewel')  egy nagyjából 2-2,5 méter magasra növő, és hazánkban teljesen télálló, lombhullató fa vagy cserje. Virágai illatosak, fehér vagy halványrózsaszín árnyalatúak. Az ékszermeggy kora tavasszal, lombfakadás előtt virágzik és önporzó, így akár szoliterként is ültethető. Termései eleinte vörös színűek, majd teljes érésben sötétvörösek, már-már feketék. Ízük üdítően savanykás, enyhén édes. Nagyon örültem, amikor egészen kedvező áron jutottam hozzá egy gyönyörű cserepes példányhoz az egyik lengyel kertészetből (öt másik növény kíséretében), mert nagyon szeretem a különleges növényeket. 😊 Ékszermeggy ültetése, gondozása Ültessük az ékszermeggyet középkötött, tápanyagokban gazdag talajba, a kert szélvédett részébe, az ültetés évében öntözzük sűrűn. Ha szabadgyökerű tövet vásároltunk, akkor ültetés előtt a csemetét tegyük egy napra vízbe, ezzel pótolva az esetleges vízvesztését. Első évben ősz végén kupacoljuk fel a tövét

A hottentottafüge  (Carpobrotus edulis)  egy Dél Afrikában őshonos szukkulens növény, amely a kristályvirágfélék  (Aizoaceae)  családba tartozik. Szokásos elnevezései még a boszorkányujj, a savanyú füge, a tengeri füge és a jégvirág is. Igénytelen, gyorsan növekedő faj, melyet számos esetben talajtakaró pionír növényként telepítettek be Európába. Élénkzöld (idősebb korban vörösesek) pozsgás levelei keresztmetszetben háromszög alakúak, és nagyjából 60-130 x 10-12 mm méretűek. A kúszó hajtástengely a szárcsomóknál (nóduszok)   legyökerezik, így a növény vegetatív módon is rendkívül gyors térhódításra képes. Májustól szeptemberig nyíló 100-150 mm átmérőjű sárga, vagy halványrózsaszín virágai felületes szemlélő számára rendkívül hasonlítanak a fészkesek (Asteraceae) virágzatához.  A hottentottafüge mutatós nagy virágai azonban egyetlen igazi magányos virágok, nem pedig virágzatok. Húsos, savanyú fügeterméshez hasonló sokmagvú áltermése 35 mm átmérőjű, szárnyas szárakon. Éretten i