Kreatív Kertész

A stevia nemzetségbe 240 faj tartozik, melyek nagy része Dél-Amerikában és Mexikóban őshonos, de számos faj megtalálható északon is, például Arizónában, Új-Mexikóban és Texasban is. A ma is cukorpótlóként használt növénnyel, a Steviával (Stevia rebaudiana) kapcsolatos vizsgálatokat, kutatásokat első ízben egy spanyol botanikus és orvos, Petrus Jacobus Stevus (Pedro Jaime Esteve) kezdte meg, akinek a stevia név is köszönhető. Egyébként hivatalos magyar elnevezése pedig a jázminpakóca, de nevezik még édesfűnek vagy édes levélnek is. A stevia az őszirózsafélék családjába tartozó évelő növény, mely Dél-Amerikában őshonos és édes leveléről nevezetes fűszer és gyógynövény. A levelek édessége 30-45 szöröse a szacharóz édességének, így valóban tökéletes cukorpótló. Leveleiből több féle módon is készülhet kivonat, de akár teaként is fogyasztható főzete. A Guarani nép már több, mint 1500 éve használja ezt a növényt és iparilag Paraguayban és Brazíliában is nagy mennyiségben állítják elő és...

A közönséges gyömbér (Zingiber officinale) egy igen fontos alapanyag a konyhában a különleges íze és aromája miatta. Ugyanakkor pont ezen különleges íz miatt van az, hogy a gyömbér senkinek sem közömbös. Az ember vagy nagyon szereti, vagy nagyon nem. 😊 Ez a cikk most azoknak szól, akik nagyon szeretik a gyömbért, és szívesen megtermelnék otthon, saját maguknak az évi szükségletet belőle, hiszen a gyömbér könnyedén gondozható növény. Jómagam azok közé tartozom, aki nagyon szereti a gyömbért, és szoktam is ültetni belőle egy-egy kisebb gumót  (hivatalosan rizómának neveznek, így a továbbiakban én is rizómának fogom írni) cserépbe, hogy legyen saját gyömbérem. Valahogy sokkal jobban esik az, amit magamnak termelek meg, de ha már csak a gyömbér árát nézzük, akkor is simán megéri magunknak nevelgetni, hiszen egy-két kisebb rizóma egy szezon alatt akár ötször annyi gyömbért is eredményezhet, mint amennyit elültettünk. Alapanyag beszerzése gyömbér ültetéséhez Sajnos a kereskedelm...

Van már fűszerkertem, amit negyvenszer negyvenes zsalukövekből építettem, de rájöttem, hogy az nem jó. Az interneten nagyon sok szép fűszerkert terv és ötlet fellelhető, és valóban, ha az ember rájuk néz, némelyiken csak ámul és bámul, annyira szépek. Szépek, mikor frissen van beültetve fűszernövényekkel. Azt azonban szinte sehol sem említik, hogy bizony több fűszernövény is elég invazív, agresszíven terjeszkedő faj, amit ha csak úgy szabadon ültetünk be egy másik fűszernövény mellé, mindegy milyen távolságra ültetjük tőle, az bizony előbb vagy utóbb úgyis elfoglalja a teljes ágyást, és csak folyamatos, aprólékos és keserves munka árán lehet ezt a folyamatot lassítani. Igen, lassítani, mert megállítani nem nagyon lehet. Ilyen növények például a menta félék, és a citromfű is. A gyökerük a talaj felszíne alatt vízszintesen méterekre is eljut, majd pát centinként hajt kifelé. Ha pedig egy menta ágacska lehajlik, és talajt ér, igen rövid idő alatt gyökeret járulékos gyökeret fejleszt, és ...

Szerettem volna egy kisebb fűszerkertet , mert imádom a fűszernövények illatát, és nem mellesleg a főzés is egészen más érzés, ha az ember a hozzá való fűszereket a saját kertjéből szerzi be frissen. Lehetséges megoldásnak több is felmerült, rengeteget nézelődtem a témában az interneten. Egy dologban voltam csak biztos, hogy a talaj szintjétől kiemelve, azaz magaságyásaban szeretném nevelni a fűszernövényeimet, mert úgy könnyebb a gondozásuk. Mivel éppen házátalakítás volt/van/lesz, így mindenféle építőanyagból vannak maradékok. Így volt ez a negyvenszer ötvenes zsalukövekkel is. Gondoltam egy merészet, és úgy döntöttem, zsalukövekből építek egy magaságyást a fűszernövényeimnek. Az általam megálmodott komncepcióhoz tíz darab 40x50-es, és nyolc darab 15x50-es zsalukő kellett, valamint némi geotextil, sóder, betonvsa háló. Mivel amikor építettem, még nem tudtam, hogy egyszer közzé fogom tenni egy blogban, az építés folyamatáról nem készültek képek, csak a már kész ágyásról, így megpróbál...