Kreatív Kertész

Amikor az egészséges táplálkozásról beszélünk, gyakran hajlamosak vagyunk távoli tájakról származó „superfoodokat” keresni, miközben a megoldás sokszor a saját kertünkben, vagy a helyi kistermelők asztalán hever. A bogyós gyümölcsök – a málna, a szamóca, a szeder, az áfonya, a ribizli és a köszméte – nem csupán a nyári szezon desszertjei, hanem a természet legkoncentráltabb egészségvédő gyümölcsei. De vajon miért tartják a tudósok ezeket a bogyósokat a hosszú élet egyik zálogának, és miért nem mindegy, hogy honnan szerezzük be őket? A frissesség mítosza és a valóság: miért üresedik ki a bolti gyümölcs? Sokan abban a hitben élnek, hogy ha a boltban megveszik a szépen csomagolt, import áfonyát vagy málnát, ugyanazt az egészségügyi előnyt kapják, mintha a bokorról szednék. Sajnos ez szakmailag távol áll az igazságtól. A gyümölcsök beltartalmi értéke, különösen a vitaminok és az illékony antioxidánsok mennyisége, a szüret pillanatában van a csúcson. Onnantól kezdve, hogy a termést ...

Az egres (Ribes uva-crispa) az egyik legkedveltebb bogyós gyümölcsünk, ám szaporítása némileg nagyobb odafigyelést igényel, mint például a fekete ribizlié . Míg a ribizli szinte bármilyen földbe dugott vesszőről meggyökeresedik, az egresnél a fiziológiai sajátosságok miatt pontosabb időzítésre és specifikusabb módszerekre van szükség. Az alábbiakban a négy leghatékonyabb vegetatív szaporítási módot vesszük sorra. Fás dugványozás – a türelem játéka Bár ez a legegyszerűbb módszer, az egres esetében a gyökeresedési arány gyakran csak 40-60%-os. A siker titka az időzítésben és a hormonháztartásban rejlik. Mikor végezzük? A legalkalmasabb időszak az ősz vége, október vége és november közepe között, mielőtt a talaj megfagyna, de a növény már mélynyugalmi állapotba került. Hogyan csináljuk? Válasszunk egészséges, egyéves, ceruza vastagságú vesszőket. Vágjunk belőlük 20-25 cm-es darabokat. Az alsó vágás közvetlenül egy rügy alatt legyen, a felső pedig fél centivel a legfelső r...

Amikor egzotikus növényekről beszélünk, a legtöbbünknek a citrusok, a füge vagy a gránátalma jut eszébe. De van egy növény, amelynek a neve sokaknak ismerősen csenghet az étlapokról vagy a különleges szószok összetevői közül, mégis kevesen gondolnak rá úgy, mint szobanövényre. Ez a tamarindusz, avagy a tamarind (Tamarindus indica) . Bár a kertészetekben nem forgalmazzák ezt a fantasztikus növényt, a különlegesságekért rajongó kertészként nem mehetek el szó nélkül mellette. Ez a növény ugyanis egy igazi kihívás, egy botanikai csoda, amely megérdemli a figyelmet – még akkor is, ha itthoni körülmények között elsősorban dísznövényként tekinthetünk rá. A baloldali bonsai forrása: Facebook . Jobb oldai kép: saját növényem Ebben a cikkemben mindent elmesélek róla: honnan jött, mit szeret, és hogyan tudod életben tartani a hazai klimatikus viszonyk között. Egy kis etimológia és származástörténet A tamarindusz története éppolyan kalandos, mint az íze. Bár a tudományos neve (indica) Ind...