Kreatív Kertész

Mindig is vágytam arra, hogy a reggeli müzlimbe saját szüretelésű kivit tegyek, de az eddigi tapasztalataim finoman szólva is elvették a kedvem. Korábban ugyanis már futottam egy (vagy inkább több) kört a klasszikus, nagy gyümölcsű fajtákkal – a híres Hayward és Tomuri párossal –, de az a kaland csúfos kudarccal végződött. Öt éven keresztül csak kínlódtak a kertben: a tavaszi fagyok rendszeresen elvitték a zsenge hajtásokat, és szinte állandóan pótolni kellett valamelyiket, mert hol a termő, hol a porzós tő fagyott ki vagy adta fel a harcot. Végül beláttam, hogy a mi alföldi kertünkben ezek a fajták nem érzik jól magukat, és elengedtem őket. De a kivi iránti vágy nem múlt el, ezért új utakat kerestem: így fordultam a sokkal strapabíróbb, fagytűrőbb minikivik felé. A keresgélés közben pedig szembejött velem a tökéletes megoldás, ami mintha pont a csalódásaim orvoslására lett volna kitalálva: az Issai minikivi (Actinidia arguta) . Nem volt kérdés, hogy ezzel teszek egy újabb próbát a ...