Kreatív Kertész

Amikor az egészséges táplálkozásról beszélünk, gyakran hajlamosak vagyunk távoli tájakról származó „superfoodokat” keresni, miközben a megoldás sokszor a saját kertünkben, vagy a helyi kistermelők asztalán hever. A bogyós gyümölcsök – a málna, a szamóca, a szeder, az áfonya, a ribizli és a köszméte – nem csupán a nyári szezon desszertjei, hanem a természet legkoncentráltabb egészségvédő gyümölcsei. De vajon miért tartják a tudósok ezeket a bogyósokat a hosszú élet egyik zálogának, és miért nem mindegy, hogy honnan szerezzük be őket? A frissesség mítosza és a valóság: miért üresedik ki a bolti gyümölcs? Sokan abban a hitben élnek, hogy ha a boltban megveszik a szépen csomagolt, import áfonyát vagy málnát, ugyanazt az egészségügyi előnyt kapják, mintha a bokorról szednék. Sajnos ez szakmailag távol áll az igazságtól. A gyümölcsök beltartalmi értéke, különösen a vitaminok és az illékony antioxidánsok mennyisége, a szüret pillanatában van a csúcson. Onnantól kezdve, hogy a termést ...

A növényvilág tele van felfedezésre váró kincsekkel, de kevés olyan faj létezik, amely annyira idegennek és mégis annyira hívogatónak tűnik, mint a Kadsura coccinea, azaz közismertebb nevein a sárkányszőlő vagy a tigrisszőlő. Az egzotikus növények kedvelői és a funkcionális élelmiszerek kutatói számára ez a különös gyümölcstermő az egyik legizgalmasabb felfedezés az utóbbi évtizedben. Ez az örökzöld, fás szárú kúszónövény ugyanis az utóbbi években lépett ki az ázsiai hegyvidékek árnyékából, hogy meghódítsa a nyugati gyűjtők és a különleges gyümölcsökre vágyó kertészek szívét. Külseje mintha egy sci-fi filmből lépett volna elő: geometrikus mintázatú, labda méretű termései a vörös, a lila és a fekete árnyalataiban pompáznak. De mi is valójában ez a növény, hogyan termeszthető, és milyen titkokat rejt a vastag héj alatt? Ebben a cikkben részletesen bemutatom a sárkányszőlőt, a Schisandraceae család e különleges tagját. Igaz, a cikk megírásakor még magam is ismerkedem vele a gyakorlatb...

A földi mandula (Cyperus esculentus) – amelyet a világ különböző tájain chufa, tigrismogyoró vagy ehető palka néven ismernek – az egyik legősibb, mégis méltatlanul mellőzött kultúrnövényünk. Bár a "mogyoró" elnevezés és a mandulára emlékeztető ízvilág megtévesztő lehet, ugyanis botanikailag semmi köze a mogyoróhoz vagy a mandulához. Ez a növény a palkafélék családjába tartozik, és ereje a föld alatt rejtőzik: a gyöktörzsein nevelt, rendkívül tápláló gumókban, amelyek évezredek óta szolgálnak az emberiség túlélésének zálogául. Jelen cikkem célja, hogy teljes körű útmutatást nyújtson a növény megértéséhez és annak sikeres kiskerti termesztéséhez, kitérve a botanikai finomságokra és a gasztronómiai felhasználásra is. Történelmi Távlatok: A "Diótörő Embertől" a Fáraókig A földi mandula története messzebbre nyúlik vissza, mint a búzáé vagy az árpáé. Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint a Paranthropus boisei – egy Kelet-Afrikában élt korai hominida, akit erős áll...

A longána, longán vagy sárkányszem (Dimocarpus longan) egy Ázsiában őshonos trópusi fafaj, mely a szappanfa félék  (Sapindaceae) családjának egyik legismertebb tagja, amelyhez a licsi és a rambután is tartozik. A longán kantoni nyelven (lùhng-ngáahn: 龍眼) 'sárkányszemet' jelent, innen ered a növény szó szerinti elnevezése. Azért nevezték így, mert szemgolyóra hasonlít, amikor a gyümölcsöt kifejtik (mivel a gyümölcs húsa áttetsző, a fekete mag úgy látszik mintha pupilla lenne) – írja a wikipedia . Én véletlenül találkoztam ennek a növénynek a gyümölcsével, amikor egy munkatársam megkínált vele. Rögtön megtetszett, és elkezdtem utánanézni, mi fán terem ez a gyümölcs. Ebben a posztban erről fogok most írni, no meg persze arról, hogyan jutottam hozzá egy élő, cserepes Logána növényhez. Logán bemutatása Az éghajlattól és a talajtípustól függően a logán fája akár 30 m magasra is megnőhet, de jellemzően 9-12 méteres, mivel azonban hazai körülmények között csak dézsában vagy...

Jelen posztunk alanya a fekete törpeberkenye (Aronia melanocarpa) lesz. Pár éve ettől a szupergyümölcsnek kikiáltott csodanövénytől zengett az internet. Az arónialáz természetesen Amerikából indult, és még nálunk is futótúzként söpört végig. Mára a láz csökkent, de az aróniabogyó préselt levét, illetve a hatóanyagait valamilyen formában tartalmazó étrend kiegészítők mind a mai napig kaphatóak, méghozzá elég borsos áron. Eközben kevesen tudják, hogy a fekete berkenye alapjában véve egy igen igénytelen növény, amelyet nagyjából bárki viszonylag kevéske gondozással nevelgethet a kertjében. Én a feleségem szüleinél találkoztam ezzel a növénnyel élőben, és bevallom, először fogalmam sem volt, hogy mi az, csak megtetszett a bokor, és az azt tarkító, kékes viaszréteg alá bújt temérdeknyi fekete bogyó. A bokor nagyon dekoratív, főleg őszre, mikor vörösesre festi a leveleket a közelgő tél. Szóval, meg tudtam, mi a neve. Utánanéztem, és rájöttem, hogy akarok ilyet, de hát akkor még nem volt...