Kreatív Kertész

A mézalmácska (így is nevezik még: kanadai áfonya, saskatoon bogyó, fanyarka) méltánytalanul nem kap elég nagy hangsúlyt a magyar kertekben, és nekem egyik fontos célkitűzésem, hogy egy kicsit nagyobb reflektorfényt kapjon. Ehhez pedig beszélni kell róla, mert a mézalmácska egy fantasztikus gyümölcstermő, amely annyira igénytelen, hogy bárkinek a kertjében képes megteremni nagyjából nulla gondozással. Eközben apró liláskék bogyói – amelyek valójában aprócska almák igazából – kimondottan finomak, és nem csak külső megjelenésükben hajaznak az áfonyára (ezért is nevezik kanadai áfonyának is) , hanem ízükben, és beltartalmi értékeikben is. Rossz hírét a nem nemesített alapfajtának köszönheti, mert azok bogyóinak íze nem annyira intenzív, mint a nemesített fajtáké, de itt és most nem megyek bele hosszan a mézalmácska fajok (Amelanchier ssp.)  általános leírásába, mert az nagyjából mindegyik esetében ugyanaz. Akit érdekel, olvassa el a mézalm...

Sokszor találkozom azzal a jelenséggel, hogy egy-egy különlegesebb, távol-keleti származású növény hallatán a kertbarátok azonnal valami trópusi, itthon tarthatatlan ritkaságra gondolnak. A kínai kúszómagnólia, vagy ahogyan sokan ismerik, az életbogyó – botanikai nevén a „Schisandra chinensis” – rácáfol erre a hiedelemre. Ez a rendkívül izgalmas növény egy lombhullató lián, amely a tajga erdeinek aljnövényzetéből származik, így a hazai teleket minden gond nélkül, fagyási sérülések nélkül átvészeli. A kínai elnevezése, a wu wei zi szó szerint az öt íz gyümölcsét jelenti, ami egyáltalán nem költői túlzás, hiszen a bogyójában egyszerre van jelen az édes, a savanyú, a sós, a keserű és a csípős ízvilág. Gyakori félelem a kúszónövényekkel kapcsolatban, hogy esetleg úgy viselkednek a kertben, mint a goji bogyó vagy a trombitafolyondár, és agresszív gyökérsarjakkal veszik át az uralmat a terület felett. Az életbogyó esetében ettől szerencsére nem ke...

Gyakran kutatok olyan különleges, a hazai klímát is jól tűrő növények után, amelyek nem jönnek szembe velünk akármelyik faiskolában. Egyik legújabb felfedezésem egy igazi ritkaság, a tudományos nevén × Amelasorbus jackii, amit magyarul talán fanyarkaberkenyének hívhatnánk. Ez a cserje nemcsak a gyümölcse miatt érdekes, hanem a származása is izgalmas meglepetéseket tartogat. Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a dendrológiai különlegességre, és ezt a fantasztikus növényt fogom bemutatni ebben a cikkemben. Két távoli rokon véletlen találkozása A természet mindig tud meglepetéseket okozni a különleges házasításaival. Ez a növény ugyanis egy természetes nemzetségek közötti hibrid – szakkifejezéssel élve intergenerikus hibrid –, amely Észak-Amerika nyugati részén jött létre a vadonban emberi beavatkozás nélkül. Két teljesen különálló nemzetséghez tartozó szülő, az égerlevelű fanyarka, azaz az általam nagyon szeretett és nagy becsben tartott mézalmácska (Amelanchier alnifolia) és a szi...

Van egy ribiszkebokrod, amelyik évek óta szépen terem, vagy egy füge, amelyik különösen jól bírja a telet a kertedben? Ilyenkor jön a nagyon is jogos gondolat: jó lenne ebből még egy. A vegetatív szaporítás otthon pontosan erre való. Nem új növényt nevelsz magról, bizonytalan tulajdonságokkal, hanem a bevált példányod genetikai másolatát hozod létre. A kép AI által generált illusztráció Ez a házikertben nemcsak praktikus, hanem kifejezetten okos megoldás. Gyümölcstermő növényeknél különösen nagy az értéke, mert a fajtaazonosság megőrzése döntő kérdés. Magvetéssel egy alma, egy körte vagy akár egy bogyós esetében is könnyen eltérő utódot kapsz. Vegetatív úton viszont megmarad az a termőképesség, íz, növekedési erély vagy éppen betegségtűrés, ami miatt az anyanövényt megszeretted. Mit jelent a vegetatív szaporítás otthon? A vegetatív szaporítás lényege, hogy a növény valamilyen vegetatív részéből - hajtásból, gyökérből, tőből vagy vesszőből - hozunk létre új egyedet. A növények j...

Van az a kertrész, ahol a klasszikus sövény valahogy kevésnek érződik. Takarjon is, legyen szép is, de közben adjon termést, vonzza a beporzókat, és lehetőleg ne csak évente kétszer jusson eszünkbe. Pont ezért izgalmas téma a gyümölcstermő sövény ötletek világa: itt a határolás nem pusztán kertépítészeti elem, hanem valódi, ehető funkció. A jó gyümölcstermő sövény nem egyetlen recept alapján készül. Más működik egy szeles telekhatáron, más egy előkertben, és megint más ott, ahol gyerekek is szüretelnek majd róla. A legfontosabb kérdés mindig az, hogy mit vársz tőle elsősorban: takarást, hosszú szüreti időt, kevés gondozást, különlegességet, vagy éppen madárbarát, biodiverz kertrészt. Mitől lesz jó egy gyümölcstermő sövény? A legtöbb hiba ott kezdődik, hogy a sövénylogikát és a gyümölcstermesztési logikát külön kezeljük. Sövénynek sűrű, jól elágazó, metszést tűrő növény kell. Gyümölcstermőnek pedig olyan faj, amely a rendszeres visszavá...

Vannak gyümölcstermő növények, amelyek elsőre nem kérnek helyet a kertben, csak később derül ki róluk, mennyire hálás választások. A berkenye hibridek termesztése pontosan ilyen terület: nem a legismertebb gyümölcsfajok közé tartozik, mégis sokszor jobban illeszkedik a hazai kertek valóságához, mint több divatosabb különlegesség. Jól tűrik a telet, általában egészségesek, díszértékük is jelentős, és a termésük beltartalmi értéke is figyelemre méltó. A berkenye hibridek világa ráadásul nem egységes. Ide több olyan keresztezett típus tartozik, amelyben a berkenye tulajdonságai más rokon gyümölcsfajokkal találkoznak. Ettől lesznek ezek a növények különösen izgalmasak házikerti szemmel: egyszerre hordoznak díszfaként értékes megjelenést és használható, feldolgozható gyümölcsöt. Mit értünk berkenyehibridek alatt? A berkenye hibridek többnyire a Sorbus nemzetséghez kapcsolódó keresztezésekből származnak, gyakran almával, körtével, galagonyá...

Amikor valaki önellátó kertet szeretne, a legtöbben rögtön a vetőmagokra, palántákra és ágyásokra gondolnak. Pedig az önellátó kert tervezése valójában jóval korábban kezdődik: ott, hogy őszintén felméri, mennyi ideje van, milyen a talaja, honnan lesz vize, és mit eszik meg valóban a család. Ez a pont sokkal kevésbé látványos, mint az első paradicsompalánta, de hosszú távon itt dől el, hogy a kert örömforrás lesz vagy állandó kapkodás. Mit jelent valójában az önellátó kert? Az önellátás a házikertben ritkán jelent teljes függetlenséget. Magyar viszonyok között sokkal reálisabb cél, hogy a kert egy szezonon át nagy mennyiségben adjon friss zöldséget, gyümölcsöt, fűszernövényt, és részben télire is biztosítson alapanyagot. Már ez is komoly eredmény. Érdemes tehát nem romantikus elképzelésből, hanem termelési logikából kiindulni. Mely növények adják a legtöbb használható termést a rendelkezésre álló területen? Melyek tárolhatók, melyek feldolgozhatók, és melyek azok, amelyekbő...

Amikor évekkel ezelőtt elkezdtem komolyabban ismerkedni a mézalmácskákkal (fanyarkákkal) , álmomban sem gondoltam volna, hogy ekkora rajongás lesz belőle a végén. Ezt a szenvedélyt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jelen cikk írásakor már tíz fajta mézalmácska van a kertünkben! Minden egyes újabb tő elültetésénél azt hiszem, hogy már nem tudnak meglepni, de a természet mindig rácáfol erre. Miután legutóbb, kompaktabb „Prince William” fajtát mutattam be nektek, szinte kötelező volt, hogy a királyi család talán leghíresebb és leglátványosabb tagja is sorra kerüljön. Ismerjétek meg a „Princess Diana” mézalmácskát, amely finom vonalaival, kecses növekedésével és páratlan őszi színpompájával garantáltan a birtokod egyik legszebb díszévé válik. Egy csipetnyi botanika: a királynői vérvonal A „Princess Diana” származását tekintve egy igazi amerikai sikertörténet. A fajtát az Egyesült Államokban, egy wisconsini faiskolában (Elm Grove) fedezték fel a ...