Kreatív Kertész

Amikor valaki önellátó kertet szeretne, a legtöbben rögtön a vetőmagokra, palántákra és ágyásokra gondolnak. Pedig az önellátó kert tervezése valójában jóval korábban kezdődik: ott, hogy őszintén felméri, mennyi ideje van, milyen a talaja, honnan lesz vize, és mit eszik meg valóban a család. Ez a pont sokkal kevésbé látványos, mint az első paradicsompalánta, de hosszú távon itt dől el, hogy a kert örömforrás lesz vagy állandó kapkodás. Mit jelent valójában az önellátó kert? Az önellátás a házikertben ritkán jelent teljes függetlenséget. Magyar viszonyok között sokkal reálisabb cél, hogy a kert egy szezonon át nagy mennyiségben adjon friss zöldséget, gyümölcsöt, fűszernövényt, és részben télire is biztosítson alapanyagot. Már ez is komoly eredmény. Érdemes tehát nem romantikus elképzelésből, hanem termelési logikából kiindulni. Mely növények adják a legtöbb használható termést a rendelkezésre álló területen? Melyek tárolhatók, melyek feldolgozhatók, és melyek azok, amelyekbő...

Amikor évekkel ezelőtt elkezdtem komolyabban ismerkedni a mézalmácskákkal (fanyarkákkal) , álmomban sem gondoltam volna, hogy ekkora rajongás lesz belőle a végén. Ezt a szenvedélyt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jelen cikk írásakor már tíz fajta mézalmácska van a kertünkben! Minden egyes újabb tő elültetésénél azt hiszem, hogy már nem tudnak meglepni, de a természet mindig rácáfol erre. Miután legutóbb, kompaktabb „Prince William” fajtát mutattam be nektek, szinte kötelező volt, hogy a királyi család talán leghíresebb és leglátványosabb tagja is sorra kerüljön. Ismerjétek meg a „Princess Diana” mézalmácskát, amely finom vonalaival, kecses növekedésével és páratlan őszi színpompájával garantáltan a birtokod egyik legszebb díszévé válik. Egy csipetnyi botanika: a királynői vérvonal A „Princess Diana” származását tekintve egy igazi amerikai sikertörténet. A fajtát az Egyesült Államokban, egy wisconsini faiskolában (Elm Grove) fedezték fel a ...

Ha rendszeresen olvasol engem, és követted a korábbi mézalmácskákról írt fajtabemutatóim – mint amilyen például a „ Martin ” vagy a „ Sleyt ” mézalmácskáról szóló írásom volt –, akkor pontosan tudod, mennyire rajongok ezekért a növényekért. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jelen cikk írásakor már tíz fajta mézalmácska van a kertünkben! A mézalmácska (Amelanchier) egy igazi csodanövény: tavasszal díszcserje, nyáron gyümölcstermő, ősszel pedig lángoló színkavalkád. Ma egy olyan fajtát hoztam nektek, amely a nevéhez méltóan igazi arisztokrata a kertben. Ismerjétek meg a „Prince William” fajtát, amely nemcsak a szépségével, de a termésével is rászolgál a királyi névre! Egy kis növénytan és származás: A királyi vérvonal A „Prince William” a kertészetek kínálatában legtöbbször kanadai mézalmácska (Amelanchier canadensis) néven szerepel, bár botanikai körökben és a precízebb szakirodalmakban egyre gyakrabban az Amelanchier x grandiflora (pompá...

Ha olvastátok a Desertnaja bemutatómat, emlékezhettek rá, hogy említettem a „Likjornaja” fajtát mint az egyik szülőt. De ez a növény nem csak „felmenőként” érdemel figyelmet! A Sorbus „Likjornaja”  (Aronia melanocarpa x Sorbus aucuparia) önállóan is megállja a helyét, sőt: a saját kertünkben igazi féltve őrzött kincs lehet ez a fekete berkenye és madárberkenye keretezésével létrehozott növény. Ebben a cikkemben ezt a növényt szeretném bemutatni, mert a Desertnajához hasonlóan ez is egy méltánytalanul keveset említett növény. A Likjornaja berkenye bemutatása Ezt a fajtát is a nagy orosz nemesítőnek, Micsurinnak köszönhetjük, aki már 1905-ben létrehozta. A célja az volt, hogy ötvözze a madárberkenye hidegtűrését az arónia beltartalmi értékeivel. Ebből már sejthető is, hogy a Likjornaja szülei a közönséges madárberkenye (Sorbus aucuparia) és a fekete berkenye (Aronia melanocarpa) . Bár rendszertanilag gyakran a madárberkenyékhez sorolják, valójában egy ×Sorbaronia hibri...

Sokan szeretik a naspolyát és szintén sokan a berkenye féléket. Most egy viszonylag régi nemesítői munka eredményét szeretném nektek bemutatni, amely mégis méltánytalanul ismeretlen és elhanyagolt. Jelen cikkem célja, hogy megismertessem a Sorbomespilus „Desertnaja” fajtát, ami az egyik legizgalmasabb hibrid a gyűjteményemben. Honnan származik? Egy kis genetikai nyomozás Ez a növény igazi botanikai különlegesség, és a nemesítője nem más, mint a híres orosz nemesítő, Ivan Vlagyimirovics Micsurin. A „Desertnaja” egy úgynevezett intergenetikus, azaz nemzetségek közötti hibrid. A genetikai képlete rendkívül izgalmas: a „ Likjornaja ” berkenye (ami maga is egy hibrid: madárberkenye × fekete berkenye ) és a naspolya (Mespilus germanica) keresztezéséből született. Ezért is írtam a címben, hogy a berkenye, ami félig naspolya . Ez a háromszoros vérvonal határozza meg a tulajdonságait: A madárberkenyétől az ellenállóságot, A fekete berkenyétől (arónia) a beltartalmi értéke...

A mézalmácska (így is nevezik még: kanadai áfonya, saskatoon bogyó, fanyarka) méltánytalanul nem kap elég nagy hangsúlyt a magyar kertekben, és nekem egyik fontos célkitűzésem, hogy egy kicsit nagyobb reflektorfényt kapjon. Ehhez pedig beszélni kell róla, mert a mézalmácska egy fantasztikus gyümölcstermő, amely annyira igénytelen, hogy bárkinek a kertjében képes megteremni nagyjából nulla gondozással. Eközben apró liláskék bogyói – amelyek valójában aprócska almák igazából – kimondottan finomak, és nem csak külső megjelenésükben hajaznak az áfonyára (ezért is nevezik kanadai áfonyának is) , hanem ízükben, és beltartalmi értékeikben is. Rossz hírét a nem nemesített alapfajtának köszönheti, mert azok bogyóinak íze nem annyira intenzív, mint a nemesített fajtáké, de itt és most nem megyek bele hosszan a mézalmácska fajok (Amelanchier ssp.)  általános leírásába, mert az nagyjából mindegyik esetében ugyanaz. Akit érdekel, olvassa el a méza...

Amikor az egészséges táplálkozásról beszélünk, gyakran hajlamosak vagyunk távoli tájakról származó „superfoodokat” keresni, miközben a megoldás sokszor a saját kertünkben, vagy a helyi kistermelők asztalán hever. A bogyós gyümölcsök – a málna, a szamóca, a szeder, az áfonya, a ribizli és a köszméte – nem csupán a nyári szezon desszertjei, hanem a természet legkoncentráltabb egészségvédő gyümölcsei. De vajon miért tartják a tudósok ezeket a bogyósokat a hosszú élet egyik zálogának, és miért nem mindegy, hogy honnan szerezzük be őket? A frissesség mítosza és a valóság: miért üresedik ki a bolti gyümölcs? Sokan abban a hitben élnek, hogy ha a boltban megveszik a szépen csomagolt, import áfonyát vagy málnát, ugyanazt az egészségügyi előnyt kapják, mintha a bokorról szednék. Sajnos ez szakmailag távol áll az igazságtól. A gyümölcsök beltartalmi értéke, különösen a vitaminok és az illékony antioxidánsok mennyisége, a szüret pillanatában van a csúcson. Onnantól kezdve, hogy a termést ...

Az egres (Ribes uva-crispa) az egyik legkedveltebb bogyós gyümölcsünk, ám szaporítása némileg nagyobb odafigyelést igényel, mint például a fekete ribizlié . Míg a ribizli szinte bármilyen földbe dugott vesszőről meggyökeresedik, az egresnél a fiziológiai sajátosságok miatt pontosabb időzítésre és specifikusabb módszerekre van szükség. Az alábbiakban a négy leghatékonyabb vegetatív szaporítási módot vesszük sorra. Fás dugványozás – a türelem játéka Bár ez a legegyszerűbb módszer, az egres esetében a gyökeresedési arány gyakran csak 40-60%-os. A siker titka az időzítésben és a hormonháztartásban rejlik. Mikor végezzük? A legalkalmasabb időszak az ősz vége, október vége és november közepe között, mielőtt a talaj megfagyna, de a növény már mélynyugalmi állapotba került. Hogyan csináljuk? Válasszunk egészséges, egyéves, ceruza vastagságú vesszőket. Vágjunk belőlük 20-25 cm-es darabokat. Az alsó vágás közvetlenül egy rügy alatt legyen, a felső pedig fél centivel a legfelső r...

Amikor egzotikus növényekről beszélünk, a legtöbbünknek a citrusok, a füge vagy a gránátalma jut eszébe. De van egy növény, amelynek a neve sokaknak ismerősen csenghet az étlapokról vagy a különleges szószok összetevői közül, mégis kevesen gondolnak rá úgy, mint szobanövényre. Ez a tamarindusz, avagy a tamarind (Tamarindus indica) . Bár a kertészetekben nem forgalmazzák ezt a fantasztikus növényt, a különlegesságekért rajongó kertészként nem mehetek el szó nélkül mellette. Ez a növény ugyanis egy igazi kihívás, egy botanikai csoda, amely megérdemli a figyelmet – még akkor is, ha itthoni körülmények között elsősorban dísznövényként tekinthetünk rá. A baloldali bonsai forrása: Facebook . Jobb oldai kép: saját növényem Ebben a cikkemben mindent elmesélek róla: honnan jött, mit szeret, és hogyan tudod életben tartani a hazai klimatikus viszonyk között. Egy kis etimológia és származástörténet A tamarindusz története éppolyan kalandos, mint az íze. Bár a tudományos neve (indica) Ind...