Kreatív Kertész

Az egres (Ribes uva-crispa) az egyik legkedveltebb bogyós gyümölcsünk, ám szaporítása némileg nagyobb odafigyelést igényel, mint például a fekete ribizlié. Míg a ribizli szinte bármilyen földbe dugott vesszőről meggyökeresedik, az egresnél a fiziológiai sajátosságok miatt pontosabb időzítésre és specifikusabb módszerekre van szükség. Az alábbiakban a négy leghatékonyabb vegetatív szaporítási módot vesszük sorra.

Fás dugványozás – a türelem játéka

Bár ez a legegyszerűbb módszer, az egres esetében a gyökeresedési arány gyakran csak 40-60%-os. A siker titka az időzítésben és a hormonháztartásban rejlik.

• Mikor végezzük? A legalkalmasabb időszak az ősz vége, október vége és november közepe között, mielőtt a talaj megfagyna, de a növény már mélynyugalmi állapotba került.
• Hogyan csináljuk? Válasszunk egészséges, egyéves, ceruza vastagságú vesszőket. Vágjunk belőlük 20-25 cm-es darabokat. Az alsó vágás közvetlenül egy rügy alatt legyen, a felső pedig fél centivel a legfelső rügy felett.
• Közeg: A dugványoknak laza, jó vízáteresztő közegre van szükségük. A legjobb keverék a rostos tőzeg és folyami homok 1:1 arányú elegye, vagy homokos kerti föld.
• A folyamat: A vesszőket úgy szúrjuk a földbe, hogy csak a felső 1-2 rügy látsszon ki. Érdemes gyökereztető hormont használni az alsó vágási felületen, ez drasztikusan növeli az esélyeket.

Zölddugványozás – a legjobb esély

Bár ez a legegyszerűbb módszer, az egres esetében a gyökeresedési arány gyakran csak 40-60%-os. A siker titka az időzítésben és a hormonháztartásban rejlik.

• Mikor végezzük? Június elején vagy közepén, amikor a hajtások már elkezdenek fásodni az alapjuknál, de még rugalmasak (úgynevezett félfás állapot).
• Hogyan csináljuk? Vágjunk 10-12 cm-es hajtásvégeket. Az alsó leveleket távolítsuk el, csak a felső 2-3 levelet hagyjuk meg (ezeket is félbevághatjuk a párologtatás csökkentése érdekében).
• Közeg: Steril közegre van szükség a gombás fertőzések elkerülésére. A perlit vagy tőzeg-perlit keverék a legideálisabb.
• A folyamat: Helyezzük a dugványokat egy fóliával lefedett szaporító ládába vagy „miniházba”. A magas páratartalom elengedhetetlen, mivel a hajtásnak nincs gyökere a vízfelvételhez. Tartsuk árnyékos, meleg helyen, és naponta szellőztessük.

Bujtás – ha csak pár új növény kell

A hobbikertészek számára ez a legajánlottabb technika, mivel a „gyerek” növény addig kap tápanyagot az anyanövénytől, amíg saját gyökeret nem ereszt.

• Mikor végezzük? Kora tavasszal, még a rügyfakadás előtt (március).
• A módszer típusai:
• Porbujtás: Keressünk egy talajhoz közeli, rugalmas vesszőt. Ássunk alatta egy 10-15 cm mély árkot. A vesszőt hajlítsuk bele, rögzítsük egy kampóval, majd töltsük fel földdel úgy, hogy a vessző vége (kb. 20 cm) kiálljon a földből. A kiálló részt érdemes függőlegesen egy karóhoz kötözni.
• Feltöltéses bujtás: Itt az egész bokrot visszavágjuk tőből tavasszal. Amikor az új hajtások elérik a 20-25 cm-es magasságot, a tövüket 10-15 cm magasan felkupacoljuk porhanyós, humuszos földdel. A hajtások a föld alatti részen gyökeret fognak ereszteni.
• Közeg: Itt a komposzttal dúsított kerti föld a legjobb, ami jól tartja a nedvességet.
• Időtartam: A bujtásokat ősszel vagy a következő tavaszon választhatjuk le az anyanövényről, amikor már dús gyökérzettel rendelkeznek.

A megfelelő közeg fontossága

Az egres a gyökereztetés fázisában érzékeny a pangó vízre, de a kiszáradásra is. A nemzetközi szakirodalom (például a brit Royal Horticultural Society - RHS) kiemeli, hogy a dugványozáshoz használt közegnek levegősnek kell lennie. A perlit használata azért előnyös, mert steril és kiváló az oxigénellátása, ami serkenti a gyökérképződést. A kiültetésnél viszont a vályogos, jó vízgazdálkodású, enyhén savanyú vagy semleges talajt (pH 6,0–6,8) kedveli.

• Öntözés: A dugványokat és bujtásokat soha ne hagyjuk kiszáradni. A föld legyen nyirkos, de ne álljon benne a víz.
• Fény: A fiatal növények a tűző naptól károsodhatnak, ezért félárnyékos helyen (pl. egy nagyobb fa alatt) neveljük őket az első évben.
• Télállóság: Az őszi dugványokat érdemes lombtakarással óvni a komolyabb fagyoktól, hogy a talaj ne mozogjon a fagyhatás miatt (fagypúposodás), ami kinyomhatná a dugványokat a földből.

Hiteles források és háttér

A fenti módszerek alapját a hazai pomológiai hagyományok (pl. Jeszenszky Árpád munkássága) és a modern nyugat-európai kutatások adják. Az egres szaporítása során kritikus pont az amerikai lisztharmattal szembeni ellenállóság; csak egészséges, tünetmentes anyanövényről vegyünk szaporítóanyagot!

Az egres szaporítása nem ördöngösség, de precizitást igényel. Ha kezdő vagy, indíts a közönséges bujtással, mert az szinte 100%-os eredménnyel kecsegtet. Ha nagyobb mennyiséget szeretnél, a fás dugványozás a járható út, de készülj fel rá, hogy nem minden vessző fog megeredni.