Kreatív Kertész

A mézalmácska (így is nevezik még: kanadai áfonya, saskatoon bogyó, fanyarka) méltánytalanul nem kap elég nagy hangsúlyt a magyar kertekben, és nekem egyik fontos célkitűzésem, hogy egy kicsit nagyobb reflektorfényt kapjon. Ehhez pedig beszélni kell róla, mert a mézalmácska egy fantasztikus gyümölcstermő, amely annyira igénytelen, hogy bárkinek a kertjében képes megteremni nagyjából nulla gondozással.

Eközben apró liláskék bogyói – amelyek valójában aprócska almák igazából – kimondottan finomak, és nem csak külső megjelenésükben hajaznak az áfonyára (ezért is nevezik kanadai áfonyának is), hanem ízükben, és beltartalmi értékeikben is. Rossz hírét a nem nemesített alapfajtának köszönheti, mert azok bogyóinak íze nem annyira intenzív, mint a nemesített fajtáké, de itt és most nem megyek bele hosszan a mézalmácska fajok (Amelanchier ssp.) általános leírásába, mert az nagyjából mindegyik esetében ugyanaz. Akit érdekel, olvassa el a mézalmácskákról írt cikkem. Az alábbi videóban a saját kertemben lévő mézalmácska segítségével mutatom be ezt a fantasztikus növényt. 😊

A lényeg az, hogy aki szereti az áfonyát, az véleményem szerint szeretni fogja a nemes mézalmácskákat is (nálunk imádja az egész család), nem véletlen, hogy immár a tizedik fajtát ültetem a kertünkbe. Ugyanakkor míg az áfonya elég kényes növény, hiszen erősen savanyú talajt igényel, meg hogy mindig legyen nedves a talaja, de ne legyen túl vizes, addig a mézalmácska köszöni szépen, jól érzi magát bármilyen talajon, és kiválóan megbirkózik öntözés nélkül az aszályos időszakokkal is. 😊

Ha követtétek az eddigi mézalmácska bemutatóimat (legutóbb például a korai és mézédes Sleyt fajtáról írtam), akkor láthattátok, hogy eddig főleg a kanadai nemesítések vitték a prímet nálam, hiszen a „saskatoon berry” őshazája Észak-Amerika. De most egy izgalmas kanyart veszünk kelet felé! A gyűjteményem legújabb (immár tizedik tagja) büszkesége ugyanis nem a Sziklás-hegységből, hanem a zord Szibériából érkezett. Ismerjétek meg a Krasnojarskaja (ejtsd: Krasznojarszkaja) fajtát, amely ékes bizonyítéka az orosz nemesítők szakértelmének éppen úgy, mint a szintén orosz nemesítésű Mandam mézalmácska!

Honnan származik a Krasnojarskaja mézalmácska?

A neve elég árulkodó: a fajta Oroszországból, azon belül is a Kraszeojarszki területről származik. Míg a legtöbb mézalmácskánk (mint a Northline, Smoky vagy a Thiessen) kanadai farmokról indult világhódító útra, a Krasnojarskaja az orosz gyümölcsnemesítés eredménye.

A cél a nemesítésénél egyértelmű volt: egy olyan fajtát akartak, amely a szibériai teleket (-40°C!) is nevetve kibírja, ugyanakkor a bogyói minőségben felveszik a versenyt a nyugati rokonokkal. Sikerült nekik, ez a növény igazi túlélő, a mi hazai teleink meg sem kottyannak neki.

Miben más, mint a többiek?

Ha van már a kertedbenmás fajta mézalmácska, joggal kérdezheted: minek nekem még egy? Nos, a Krasnojarskaja rendelkezik pár olyan tulajdonsággal, ami miatt érdemes helyet szorítani neki:

• A szezon nyújtója (Késői érés): Míg a Sleyt egy kifejezetten korai fajta (már június elején-közepén csemegézhetünk róla), addig a Krasnojarskaja késői érésű. Bogyói általában júliusban, annak is a második felében érik el a csúcsot. Ez a tulajdonsága lehetőséget ad arra, hogy a szezont elnyújtsam a kertben, és akkor is legyen friss mézalmácska az asztalon, amikor a többi fajta már leérett.
• Ízvilág: Az íze kicsit más karakterű. Míg a kanadai fajták gyakran „robbanóan” édesek, a Krasnojarskaja íze kiegyensúlyozottabb, harmonikus, a szakirodalom szerint „desszert minőségű”, savtartalma alacsony, így egyáltalán nem fanyar.
• Növekedés: Ez nem egy törpe fajta! Erőteljes növekedési erélyű, végleges magassága elérheti a 3-4 métert is, így sövénynek vagy szoliter díszfának is látványosabb.

A Krasnojarskaja mézalmácska termése

A Krasnojarskaja nem aprózza el. A bogyói a mézalmácskák között is a nagyméretűek közé tartoznak (akár 13-16 mm átmérőjűek). Színük éretten sötétkék, szinte fekete, amit egy hamvas viaszréteg borít – pont, mint az áfonyánál. Húsa lédús, és ami a legjobb: a magjai, mint minden mézalmácskának, ennek is puhák, észrevehetetlenek, így bátran fogyasztható egészben.

Mi van a mézalmácska belsejében?

Jelentős mennyiségű élelmi rostot, B2- és H-vitamint, vasat és mangánt tartalmaz, az áfonyához hasonlóan. Ugyancsak hasonló az antioxidánsok mennyisége, a fenolos vegyületek összes mennyisége 452 mg/100 g. A flavonolok mennyisége 61 mg/100 g, az antocianinok mennyisége 178 mg/100 g. A polifenolokból quercetint, cianidint, delfinidint, pelargonidint, petunidint, peonidint és malvidint tartalmaz.

Ugye, hogy mennyire fantasztikus? Ha még mindig olvasol, akkor minden bizonnyal felkeltettem az érdeklődésedet. Ha így van, akkor ne most zárd be a böngésző ablakot... 😊

Hol tudom beszerezni a Krasnojarskaja mézalmácskát?

Ha szeretnél biztos forrásból származó, fajtaazonos mézalmácska töveket beszerezni, akkor kukkants be Boldog Gyümi webáruházunkba. Kínálatunk nem állandó, de azért általában vannak mézalmácska növényeink is.

Ha pedig éppen nincsen, akkor sincs ok aggodalomra. Érdemes feliratkozni ránk minden felületen: eladó növényeinket a Fügés ember kertje és növényei facebook oldalon, illetve itt, a weboldalon fogjuk meghirdetni, ezért célszerű lehet a facebook oldalt követni, itt pedig feliratkozni a hírlevélre, hogy biztosan ne maradj le róla, amikor a korlátozott számú növényeinket meghirdetjük. 👍