Kreatív Kertész

Amikor egzotikus növényekről beszélünk, a legtöbbünknek a citrusok, a füge vagy a gránátalma jut eszébe. De van egy növény, amelynek a neve sokaknak ismerősen csenghet az étlapokról vagy a különleges szószok összetevői közül, mégis kevesen gondolnak rá úgy, mint szobanövényre. Ez a tamarindusz, avagy a tamarind (Tamarindus indica). Bár a kertészetekben nem forgalmazzák ezt a fantasztikus növényt, a különlegesságekért rajongó kertészként nem mehetek el szó nélkül mellette. Ez a növény ugyanis egy igazi kihívás, egy botanikai csoda, amely megérdemli a figyelmet – még akkor is, ha itthoni körülmények között elsősorban dísznövényként tekinthetünk rá.

Ebben a cikkemben mindent elmesélek róla: honnan jött, mit szeret, és hogyan tudod életben tartani a hazai klimatikus viszonyk között.

A tamarindusz története éppolyan kalandos, mint az íze. Bár a tudományos neve (indica) Indiára utal, és az indiai konyha egyik alapköve, a növény valójában Afrikából származik. Az Egyenlítőtől délre fekvő szavannás területeken őshonos, ahonnan már az ókorban eljutott Ázsiába, majd később a spanyol és portugál hódítók révén Amerikába is.

A neve az arab „tamar hindi” kifejezésből ered, ami szó szerinti fordításban annyit tesz: „India datolyája”. Ez a névválasztás nem véletlen: a sötétbarna, ragacsos húsa állagában emlékeztet a datolyára, bár ízében ég és föld a különbség. Míg a datolya a tömény édesség jelképe, a tamarind egy komplex, savanykás-édes, gyümölcsös ízbomba.

A növény a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozik, így rokonságban áll a nálunk is ismert akáccal vagy a borsóval. Ez a rokonság a levelein is jól látszik: gyönyörű, szárnyalt levelei vannak, amelyek a páfrányok légiességét idézik. Van egy különleges tulajdonsága is, ami miatt én személy szerint imádom: a levelei „alszanak”. Éjszaka, vagy borús időben a levélkék összecsukódnak (ezt hívják nyctinasty-nak), hogy csökkentsék a párologtatást, reggel pedig újra kinyílnak a napfényre.

Ha ránézel egy fiatal tamarinduszra, könnyen lehet déjà vu érzésed. A növény megjelenése, kecses, szárnyalt levelei és légies lombkoronája ugyanis a megszólalásig hasonlít a hazai kertek egyik nagy kedvencére, a selyemakácra (Albizia julibrissin). Kis korukban, cserépben nevelve a két növényt szinte alig lehet megkülönböztetni egymástól: mindkettő a pillangósvirágúak családjába tartozik, és mindkettő rendelkezik azzal a bájos tulajdonsággal, hogy este „aludni tér”, azaz összecsukja a leveleit.

Bár dézsás növényként tartva a virágzás ritka ünnep, érdemes tudni, mire várunk. A tamarindusz nem kapkodja el: a magról nevelt növényeknek gyakran 6-10 évre is szükségük van, mire először virágba borulnak. De a látvány mindenért kárpótol!

A virágok nyáron, a hajtások végén, laza fürtökben jelennek meg. A bimbók rózsaszínes-pirosas árnyalatúak, de amikor kinyílnak, egy egészen más arcukat mutatják. A szirmok halványsárgák vagy krémszínűek, amelyeket finom, pókhálószerű vörös vagy narancssárga erezet díszít. A virágok kicsik, kb. 2-3 centiméteresek, és alakjukban egzotikus miniorchideákra emlékeztetnek. Mivel a tamarindusz öntermékeny, akár egyetlen növény is hozhat termést, ha a körülmények (főleg a napfény és a meleg) ideálisak.

Ha a beporzás sikeres, a virágok helyén megjelennek a jellegzetes, babhoz hasonló hüvelytermések. Ezek kezdetben zöldek és puhák, majd ahogy érnek, a héjuk megkeményedik, elvékonyodik és fahéjbarna színűvé válik. A termés érése egy igazi türelemjáték: a virágzástól számítva akár 8-10 hónapig is eltarthat, mire a gyümölcsök teljesen beérnek. Ez azt jelenti, hogy a nyáron kötődött terméseket egész télen át a lakásban kell nevelgetni, és csak a következő tavaszra vagy nyár elejére válnak szedhetővé.

Honnan tudod, hogy érett? Akkor szüretelheted, amikor a barna héj már teljesen száraz, törékeny, és ha a kezeddel óvatosan megnyomod, könnyen roppan. Ilyenkor a héj alatt a gyümölcshús már elvált a faltól, sötétbarna, ragacsos és ízletes – készen áll a kóstolásra!

Mielőtt rohannál magot vetni (mert legegyszerűbben így juthatsz hozzá), tisztáznunk kell valamit: a tamarindusz egy ízig-vérig trópusi növény. Ez azt jelenti, hogy nem fagytűrő. Egyetlen percet sem bír ki mínuszokban, sőt, már a tartósan 10°C alatti hőmérséklet is sokkolhatja. Emiatt Magyarországon kizárólag dézsás növényként tartható, amelyet nyáron a kertben, télen pedig fűtött helyiségben kell nevelni.

Fényigény: a napfény szerelmese

Eredeti élőhelyén a tűző napon nevelkedik. Nincs ez másképp a dézsás tartásnál sem: a lehető legnaposabb helyet kell biztosítanod számára. Árnyékban a hajtásai megnyúlnak, a levelei ritkulnak, és a növény legyengül, ami fogékonnyá teszi a betegségekre.

Talajigény: a jó vízáteresztés a kulcs

A tamarindusz nem válogatós, ha a talaj pH-járól van szó (enyhén savanyú és semleges talajban is elvan), de a szerkezetére kényes. Mivel mélyre hatoló karógyökeret fejleszt, mély cserépre van szüksége. A legfontosabb, hogy a földkeverék laza és kiváló vízáteresztő képességű legyen.

• Egy tipp: használj jó minőségű általános virágföldet, és keverj hozzá 20-30% perlitet vagy folyami homokot. Érdemes egy kevés érett marhatrágyát vagy komposztot is a keverékhez adni a tápanyagok miatt.

Amint a tavaszi fagyok veszélye elmúlt (általában május közepe, fagyosszentek után), a tamarinduszt ki lehet – sőt, ki kell – vinni a szabadba. A lakásban tartott növények sosem lesznek olyan életerősek, mint azok, amelyek a valódi napfényt és a légmozgást élvezik. Fontos szabály azonban, hogy ne tedd ki azonnal a tűző napra! A lakásból kikerülő növény levelei megéghetnek az UV-sugárzástól. Szoktasd hozzá: először félárnyékba tedd egy hétre, és fokozatosan, napról napra helyezd át a végleges, napos helyére.

Vízigény nyáron: A növekedési időszakban a tamarindusz vízigényes, de nem mocsári növény! Öntözd bőségesen, de hagyd, hogy a föld felső rétege kissé megszikkadjon két locsolás között. A pangó vizet gyűlöli, a gyökerei hamar rothadásnak indulnak, ha vízben állnak.

Tápanyag: Tavasztól őszig kéthetente érdemes tápoldatozni. Bármilyen komplex, zöld növényeknek vagy citrusoknak való tápoldat megfelel neki. Mivel lassan nő, ne ess túlzásba a nitrogénnel, de a kiegyensúlyozott táplálás elengedhetetlen a dús lombozathoz.

Ez az a pont, ahol a legtöbb hobbikertész elvérzik. A tamarindusz nem pihen úgy télen, mint a leander vagy a füge. Mivel trópusi örökzöld, télen is aktív (bár lassabb) anyagcserét folytat, és nem dobja le a leveleit – legalábbis ideális esetben.

1. Hőmérséklet: A teleltető helyiségben legyen minimum 15°C, de a 20-22°C az ideális. Tehát egy világos szoba, nappali vagy fűtött télikert a megfelelő hely. A hideg huzatot (pl. szellőztetéskor) nagyon rosszul viseli!
2. Fény: Télen a fényhiány a legnagyobb ellenség. Tedd a növényt a déli ablak közvetlen közelébe. Ha úgy látod, hogy hullajtja a leveleit, érdemes növénylámpával kiegészíteni a természetes fényt.
3. Páratartalom – A kritikus pont: A fűtött lakások levegője télen száraz, amit a tamarindusz utál. A száraz levegőn a levelek széle barnulni kezd, és megjelenhetnek a takácsatkák.
   • Megoldás: Helyezz a cserép alá egy tálcát kavicsokkal és vízzel (úgy, hogy a cserép alja ne érjen a vízbe), vagy használj párásító készüléket. A levelek spriccelése is segít, de csak lágy vízzel tedd, hogy ne legyenek vízkövesek a pórusok.
4. Öntözés télen: Csökkentsd a vízadagot! Mivel kevesebb a fény és alacsonyabb a hőmérséklet, a növény kevesebbet párologtat. Csak akkor locsold, ha a földje már tapintásra száraz.

Azért ehhez hozzá kell tennem, hogy van saját növényem (cím fotó jobb oldali képe), amelyet magrón nevelek és sikeresen tartok életbe négy éve. Ebből is látható, hogy nem egy teljesíthetetlen kihívás tamarinduszt tartani.

Lássuk be, dézsás tartás mellett Magyarországon kicsi az esély arra, hogy a növény virágozzon és teremjen (ehhez sok év és tökéletes körülmények kellenek), de nem lehetetlen. Ha mégis sikerül, vagy ha a boltban találkozol a terméssel, érdemes tudni, mi rejtőzik a héj alatt.

A termés egy barna, babhüvely-szerű hüvelytermés, amelyben a magokat egy sűrű, ragacsos, sötétbarna pép veszi körül. Ez a pép a növény gasztronómiai kincse.

• A konyhában: Ez az alapja a híres Worcestershire szósznak. Nélküle nincs Pad Thai (ez adja a tészta savanykás alapízét), és az indiai chutney-k, curryk elengedhetetlen fűszere. Mexikóban és a Karib-térségben vízzel és cukorral elkeverve hűsítő italt (Agua de Tamarindo) készítenek belőle, vagy csípős-cukros édességként fogyasztják.
• Gyógyhatás: A tamarindusz húsa enyhe hashajtó hatású, emellett kiváló emésztésjavító. Magas a C-vitamin tartalma, és tele van antioxidánsokkal. A népi gyógyászatban lázcsillapításra és torokfájás kezelésére is használták.
• Egyéb felhasználás: A növény fája rendkívül kemény és tartós, bútorokat és padlóburkolatot készítenek belőle, bár ez a mi dézsás növényünk esetében kevésbé releváns szempont.

Jogos a kérdés. Ha ennyi macera van vele télen, és alig van esély a termésre, miért kínlódjunk vele? A válasz egyszerű: a díszértéke miatt. Egy egészséges, dús lombozatú tamarindusz fa a lakás vagy a terasz ékköve lehet. A finom, tollas levelek, a sötétbarna, repedezett kéreg bonsai-szerű megjelenést kölcsönöznek neki már fiatal korában is.

Ráadásul a magról nevelése egy nagyszerű türelemjáték és sikerélmény. A magok kemény héjúak, ezért vetés előtt érdemes őket kicsit megcsiszolni és egy éjszakára langyos vízbe áztatni. Ha ezt megteszed, pár nap alatt kicsíráznak, és a fejlődésük kezdeti szakasza rendkívül látványos.

Összességében a tamarindusz nem a "lusta kertészek" növénye. Törődést, odafigyelést és főleg sok fényt igényel. De cserébe egy darabka trópusi hangulatot varázsol a mindennapokba, és emlékeztet minket arra, milyen csodálatosan sokszínű a növényvilág. Ha szereted a kihívásokat, és van egy napos ablakod, tegyél vele egy próbát – a boltban vett tamarindusz magjaiból ingyen nevelhetsz magadnak egyet!

Hol tudok beszerezni tamarindusz növényt?

Ha szeretnél tamarindusz növényeket, akkor kukkants be Boldog Gyümi webáruházunkba. Kínálatunk nem állandó, de azért rendszeresen előfordulnak tamarindusz növények szaporítását én magam végzem.

Ha pedig éppen nem elérhető, akkor sincs ok aggodalomra. Érdemes feliratkozni ránk minden felületen: eladó növényeinket a Fügés ember kertje és növényei facebook oldalon, illetve itt, a weboldalon fogjuk meghirdetni, ezért célszerű lehet a facebook oldalt követni, itt pedig feliratkozni a hírlevélre, hogy biztosan ne maradj le róla, amikor a korlátozott számú növényeinket meghirdetjük. 👍