Kreatív Kertész

A fügék (Ficus nemzetség) világa sokkal gazdagabb és változatosabb, mint azt a jól ismert, ízletes gyümölcsöt termő közönséges füge (Ficus carica) alapján gondolnánk. A növénygyűjtők és a különlegességek kedvelőinek egyik féltve őrzött kincse a Ficus gasparriniana var. laceratifolia, amelyet az angolszász kertészeti irodalom és a kereskedelem találóan „Christmas Fig”, azaz karácsonyi füge néven emleget. Ez a növény nem a klasszikus értelemben vett gyümölcstermő haszonnövény, hanem egy lenyűgöző megjelenésű, lombhullató vagy félörökzöld cserje, amely különleges levélformájával és a téli hónapokban – gyakran karácsonyig – a bokron maradó apró, piros terméseivel érdemelte ki ünnepi elnevezését. Az alábbi cikk célja, hogy feltárja e ritka növény botanikai jellemzőit, tartásának kulisszatitkait és helyét a modern díszkertészetben, különös tekintettel a hazai viszonyokra. Rendszertan és eredet A karácsonyi füge teljes tudományos neve Ficus gasparriniana var. laceratifol...

Az amerikai tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon) a hangafélék (Ericaceae) családjába sorolt áfonya (Vaccinium) nemzetség egyik faja. Bogyótermését gyümölcsként, fűszerként és gyógynövényként is fogyasztják. Származását tekintve Észak-Amerika keleti részén, az atlantikus–észak-amerikai flóraterületen honos, Magyarországon az 1990-es évekig ismeretlen volt, tehát ez nálunk egy viszonylag új növény. Kb. 10–15 cm magas törpecserje. Sárgán foltos rubinpiros gyümölcse a vörös áfonyánál nagyobb, gyümölcshúsa világosabb, és a bogyók belseje általában üreges. A levelek elliptikusak, nagyjából 8-10 milliméter hosszúak, élük visszahajló, színük fényes zöld. A virágok a kúszó hajtások csúcsán erednek, a kocsányok 2-4 centiméter hosszúak, enyhén pelyhesek, hosszuk felénél általában két apró levélcsökevényt viselnek. A fehér színű párta négy cimpájú, a cimpák hátrahajlóak, 5-6 milliméter hosszúak. A virágzás általában április-május környékén történik, és a bogyók nagyjából október-november környék...

Az Anredera cordifolia, közismertebb nevén a Madeira-szőlő (vagy egyes nyelvterületeken Binahong) , a növényvilág egyik legellentmondásosabb szereplője. Míg Délkelet-Ázsiában „csodanövényként” tisztelik és a népi gyógyászat egyik alappillérének tartják, addig Ausztráliában és Új-Zélandon a legveszélyesebb inváziós gyomok feketelistáján szerepel. De mit is kell tudnunk erről a Dél-Amerikából származó, húsos levelű kúszónövényről, ha a magyar kertekben vagy a házipatikában szeretnénk hasznosítani? Ez a cikk mélyrehatóan elemzi a növény botanikai tulajdonságait, termesztési igényeit, lenyűgöző beltartalmi értékeit és a vele kapcsolatos ökológiai felelősséget. Rendszertan, eredet és botanikai jellemzés Az Anredera cordifolia a Basellaceae (bazellafélék) családjába tartozik, így közeli rokonságban áll a szintén ehető Malabár-spenóttal (Basella alba) . Őshazája Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein található (Bolívia, Paraguay, Uruguay, Brazília és Argentína) , de mára szinte ...

A Wympel fekete ribizli az oroszországi Sverdlovsk-i nemesítő állomás büszkesége, amelyet kifejezetten az uráli kemény telekre és a bőtermőségre szelektáltak. Bár gyakran keverik az azonos nevű almafajtával, ez a ribizli a 'Valovaya' és a 'Leningrad Giant' fajták kiváló tulajdonságait örökölte. Mivel egy kifejezetten nagy érdeklődésre számot tartó, mégis ritkán beszerezhető különlegességről van szó, külön öröm számomra, hogy sikerült felkutatnom, és immár a farmosi egres- és ribizli fajtagyűjteményem egyik legértékesebb tagjaként nevelhetem. Wympel fekete ribizli bemutatása A Wympel egy közepes növekedési erélyű, középérésű fajta, amelynek habitusa – a merev ágrendszerű fajtákkal ellentétben – a bőséges termés súlya alatt hajlamos kissé szétterülni, ezért érdemes karózni vagy kordon mellé ültetni. Ami azonban vitathatatlanul a fajta védjegye, az a bogyók mérete: a fekete ribizlik között valóságos óriásnak számítanak, kedvező feltételek mellett a szemek mérete a kis...

A növényvilág tele van felfedezésre váró kincsekkel, de kevés olyan faj létezik, amely annyira idegennek és mégis annyira hívogatónak tűnik, mint a Kadsura coccinea, azaz közismertebb nevein a sárkányszőlő vagy a tigrisszőlő. Az egzotikus növények kedvelői és a funkcionális élelmiszerek kutatói számára ez a különös gyümölcstermő az egyik legizgalmasabb felfedezés az utóbbi évtizedben. Ez az örökzöld, fás szárú kúszónövény ugyanis az utóbbi években lépett ki az ázsiai hegyvidékek árnyékából, hogy meghódítsa a nyugati gyűjtők és a különleges gyümölcsökre vágyó kertészek szívét. Külseje mintha egy sci-fi filmből lépett volna elő: geometrikus mintázatú, labda méretű termései a vörös, a lila és a fekete árnyalataiban pompáznak. De mi is valójában ez a növény, hogyan termeszthető, és milyen titkokat rejt a vastag héj alatt? Ebben a cikkben részletesen bemutatom a sárkányszőlőt, a Schisandraceae család e különleges tagját. Igaz, a cikk megírásakor még magam is ismerkedem vele a gyakorlatb...

A földi mandula (Cyperus esculentus) – amelyet a világ különböző tájain chufa, tigrismogyoró vagy ehető palka néven ismernek – az egyik legősibb, mégis méltatlanul mellőzött kultúrnövényünk. Bár a "mogyoró" elnevezés és a mandulára emlékeztető ízvilág megtévesztő lehet, ugyanis botanikailag semmi köze a mogyoróhoz vagy a mandulához. Ez a növény a palkafélék családjába tartozik, és ereje a föld alatt rejtőzik: a gyöktörzsein nevelt, rendkívül tápláló gumókban, amelyek évezredek óta szolgálnak az emberiség túlélésének zálogául. Jelen cikkem célja, hogy teljes körű útmutatást nyújtson a növény megértéséhez és annak sikeres kiskerti termesztéséhez, kitérve a botanikai finomságokra és a gasztronómiai felhasználásra is. Történelmi Távlatok: A "Diótörő Embertől" a Fáraókig A földi mandula története messzebbre nyúlik vissza, mint a búzáé vagy az árpáé. Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint a Paranthropus boisei – egy Kelet-Afrikában élt korai hominida, akit erős áll...

A fekete áfonya  (Vaccinium myrtillus) a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó lombhullató félcserje. Az északi félteke hűvös, csapadékos klímazónájában honos Észak-Eurázsiától Észak-Amerikáig. Savanyú talajú tölgyesek, bükkösök és fenyvesek lakója, gyakran behúzódik az ültetett fenyvesek szélére is. A mészkerülő, sekély talajú erdőkben általában csoportosan-tömegesen jelenik meg. Hazánkban kiterjedt áfonyások a Zempléni hegységben, Győr-Moson-Sopron (jellemzően inkább  Sopron környékén) és Vas megye (Őrség) erdeiben lelhetők fel jelentősebb területen, tipikus élőhelye az erdélyi havasok, az Alpok és Észak illetve Nyugat-Európa fenyéres vidékei. Érdekes, hogy annak ellenére, hogy hazánkban is őshonosnak tekinthető, kereskedelmi beszerzése komoly akadályokba ütközik, mert szinte sehol sem árusítják a növényt. A Fekete áfonya bemutatása Gazdagon elágazó, erősen bordás, idősebb korban is zöld ágai könnyen legyökeresednek és így kedvező feltételek között a növény v...