Kreatív Kertész

Az Anredera cordifolia, közismertebb nevén a Madeira-szőlő (vagy egyes nyelvterületeken Binahong), a növényvilág egyik legellentmondásosabb szereplője. Míg Délkelet-Ázsiában „csodanövényként” tisztelik és a népi gyógyászat egyik alappillérének tartják, addig Ausztráliában és Új-Zélandon a legveszélyesebb inváziós gyomok feketelistáján szerepel.

De mit is kell tudnunk erről a Dél-Amerikából származó, húsos levelű kúszónövényről, ha a magyar kertekben vagy a házipatikában szeretnénk hasznosítani? Ez a cikk mélyrehatóan elemzi a növény botanikai tulajdonságait, termesztési igényeit, lenyűgöző beltartalmi értékeit és a vele kapcsolatos ökológiai felelősséget.

Rendszertan, eredet és botanikai jellemzés

Az Anredera cordifolia a Basellaceae (bazellafélék) családjába tartozik, így közeli rokonságban áll a szintén ehető Malabár-spenóttal (Basella alba). Őshazája Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein található (Bolívia, Paraguay, Uruguay, Brazília és Argentína), de mára szinte az egész világon elterjedt. A növény számos népi elnevezéssel büszkélkedhet, amelyek jól tükrözik a külsejét és hatását. Ilyen elnevezések például:

• Madeira-szőlő (Madeira vine): Bár nem Madeira szigetéről származik, ott is elterjedt növény.
• Bárányfarok (Lamb’s tail): Ezt a nevet a hosszú, lelógó, krémes-fehér fürtvirágzatáról kapta.
• Binahong: Indonéziában és Vietnámban így ismerik, ahol elsősorban gyógynövényként tartják számon.

A Madeira szőlő egy gyors növekedésű, évelő kúszónövény, amely megfelelő támaszték mellett akár 5-10 méter magasra is felkúszhat. Megjelenése egzotikus és dús hatást kelt, a fajneve (cordifolia) pedig beszédes. A „cord” (szív) és „folia” (levél) szavakból ered. A levelek fényesek, húsosak (szukkulens jellegűek), élénkzöldek és jellegzetesen szív alakúak. A levelek ehetők, textúrájuk roppanós, ízük enyhén nyálkás, hasonló a spenóthoz vagy a kövér porcsinhoz. A növény egyik legvonzóbb része a virágzata, amelyet késő nyáron vagy ősz elején hoz hosszú (akár 30 cm-es), lelógó fürtökben. Eme gyönyörű virágfürtök tömegével tartalmazzák az apró, csillag alakú, krémes-fehér virágokat, amelyek illata rendkívül intenzív, édeskés, mandulás jellegű, és vonzza a beporzó rovarokat.

Azonban nem a csodás virágfürtök, vagy azok rendkívüli illatta hívja fel a figyelmet erre a növényre, hanem inkább a hírhedt „léggumók” (Bulbilik). Ez a növény legkarakteresebb és egyben legveszélyesebb tulajdonsága. A szárakon, a levélhónaljakban szemölcsszerű, dudoros gumókat (úgynevezett léggumókat) nevel, amelyek a földre hullva hihetetlenül könnyen gyökeret eresztenek. Egyetlen érett növény több ezer ilyen gumót képes termelni egy szezon alatt, ami gyakorlatilag elpusztíthatatlanná teszi a fajt a természetben: ha a fagy el is viszi a föld feletti zöld részeket, a gumók (mind a föld alattiak, mind a lehullott föld felettiek) képesek átvészelni a kedvezőtlenebb időszakokat is.

A „Binahong” jelenség: Gyógyhatások és népi gyógyászat

Míg nyugaton sokáig csak dísznövényként tekintettek rá, Ázsiában, különösen Indonéziában, a Binahong levelei a tradicionális orvoslás kincsesbányájának számítanak. A modern fitokémiai vizsgálatok az elmúlt évtizedben kezdték alátámasztani ezeket a népi megfigyeléseket. A növény bioaktív vegyületekben gazdag: flavonoidokat, szaponinokat, alkaloidokat, polifenolokat és illóolajokat tartalmaz. Főbb élettani hatások:

• Sebgyógyítás és bőrregeneráció: A levelekből készített pép vagy kivonat felgyorsítja a sebek gyógyulását, köszönhetően az aszkorbinsavnak és a fertőtlenítő hatású vegyületeknek. Égési sérülésekre is alkalmazzák.
• Cukorbetegség kezelése: Állatkísérletekben a levélkivonat képes volt csökkenteni a vércukorszintet, javítva az inzulinérzékenységet.
• Vese- és májvédelem: A magas antioxidáns-tartalom segíthet a szervek oxidatív stressz elleni védelmében. Indonéziában veseelégtelenség kiegészítő kezelésére fogyasztják a főzetét.
• Gyulladáscsökkentés: Hatékonyan enyhíti az ízületi gyulladásokat és a köszvény tüneteit (húgysavszint csökkentése).
• Vérnyomáscsökkentés: A benne található értágító hatású vegyületek révén segíthet a hipertónia kezelésében.

Figyelmeztetés: Bár a gyógyhatások ígéretesek, a növény koncentrált kivonatainak fogyasztása előtt (mint minden gyógynövény esetében) konzultálni kell szakemberrel, különösen terhesség vagy krónikus gyógyszerszedés esetén.

Beltartalmi értékek (Tápanyagtáblázat)

Ökológiai sötét oldal: Miért félnek tőle Ausztráliában?

Mielőtt a kertünkbe fogadnánk, fontos tisztában lenni a növény árnyoldalaival is, ugyanis a trópusi és szubtrópusi klímán – például Ausztráliában, Dél-Afrikában vagy Hawaii-on – az Anredera cordifolia az egyik legagresszívabb inváziós fajként viselkedik. Pusztító hatása a fojtogató növekedésében rejlik: a lombkoronán elterülve olyan sűrű szőnyeget képez, amely teljesen elzárja a napfényt az alatta lévő őshonos flórától, miközben a húsos levelek alkotta, több mázsányi biomassza irdatlan súlya alatt a támasztékul szolgáló fák és cserjék gyakran egyszerűen összeroppannak. A növény elleni küzdelmet szinte reménytelenné teszi legendás „kirthatatlansága”, mivel a mechanikus eltávolítási kísérletekkor a szárakról a földre hulló léggumók ezrei képesek azonnal új életre kelni. Ez a túlélési stratégia biztosítja, hogy még a leggondosabb irtás után is visszatérjen, sőt, a komposztba dobott gumók is évekig életképesek maradnak, így a Madeira-szőlő gyakorlatilag bármilyen vegetatív maradványból képes újrafertőzni a területet.

Magyarországi vonatkozás: Mivel a Madeira szőlő fagyérzékeny (a föld feletti részek -2°C alatt elpusztulnak, a gumók kb. -5°C-ig bírják a talajban), Magyarországon nem valószínű, hogy inváziós fajjá válik a természetben, mert a számára kemény teleinket nem éli túl takarás nélkül. Ez teszi lehetővé, hogy nálunk biztonságos dísz- vagy haszonnövény lehessen, ha felelősségteljesen kezeljük. Ennek a felelősségteljes gondozásnak fontos eleme, hogy egyetlen részét se dobjuk a komposztba (de legfőképpen a léggumóit ne), mert ott a bomlás következtében termelődő hő miatt könnyen életképesek maradhatnak részei télen is, így a komposzt lehet a legfőbb fertőzésforrás, amivel kertünk több pontjára is széthordhatjuk a növényt.

Termesztés és gondozás Magyarországon

Hazánkban a Madeira-szőlő kiválóan nevelhető dézsás növényként, de egynyáriként kiültetve is megállja a helyét, amennyiben gondoskodunk a gumók felszedéséről. Az ültetés helyének kiválasztásakor érdemes mérlegelni a fényviszonyokat: bár minél több napfényt kap, annál bőségesebb virágzásra számíthatunk, a levelek félárnyékban válnak igazán széppé és zsengévé. A talajjal szemben nem támaszt különösebb igényeket, szinte bármilyen átlagos kerti földben jól érzi magát, feltéve, hogy az jó vízáteresztő képességgel rendelkezik, mivel a pangó vizet és az emiatt fellépő gumórothadást nem tolerálja. Rendkívül erőteljes és gyors növekedése miatt elengedhetetlen számára a kellően erős és stabil támrendszer – kerítés, pergola vagy rács – biztosítása, hiszen nyár közepére könnyedén képes befutni egy egész teraszoldalt.

A gondozás során figyelembe kell venni szukkulens jellegét, ami miatt jól tűri a szárazságot, ám a legdekoratívabb lombozatot rendszeres öntözés mellett fejleszti; közepes tápanyagigényét tavasszal komposzttal vagy lassan lebomló szerves trágyával érdemes kielégíteni. Mivel a faj nem télálló, a fagyok beállta előtt kulcsfontosságú a teleltetés: szabadföldi tartás esetén ősszel ki kell ásni a föld alatti rizómákat és begyűjteni a nagyobb léggumókat, majd a dáliákhoz hasonlóan hűvös (5-10°C), sötét, száraz helyen, homokban vagy papírdobozban kell tárolni őket. Dézsás nevelés esetén a folyamat egyszerűbb, ilyenkor a visszavágott növényt elegendő egy fagymentes, világos vagy félárnyékos helyiségbe vinni, ahol télen csak minimális öntözést igényel.

Felhasználás a konyhában

A Madeira szőlő igazi "túlélő étel", szinte minden része ehető, de a levelek a legnépszerűbbek.

• Nyersen: Salátákhoz keverve roppanós textúrát ad. Íze semleges, enyhén földes.
• Párolva/Főzve: Spenót helyettesítésére kiváló. Mivel főzéskor (a Malabár-spenóthoz hasonlóan) nyálkás állagúvá válhat, érdemes levesek, raguk sűrítésére használni.
• Tea: A megszárított levelekből készült tea Ázsiában népszerű egészségmegőrző ital.
• A gumók: A föld alatti és a nagyobb léggumók is megsüthetők, ízük a burgonyához hasonlít, de állaguk nyálkásabb (ezek fogyasztása kevésbé elterjedt, mint a leveleké).

Recept tipp: Binahong-os rántotta késtíéséhez egy marék friss levelet vágjunk csíkokra, futtassuk meg kevés hagymával és/vagy fokhagymával egy kevéske zsíradékon, majd üssük rá a tojásokat. A hő hatására a levelek összeesnek, de megtartják kellemes zöld színüket.

Összegzés

Az Anredera cordifolia egy botanikai különlegesség, amely egyszerre hordozza magában az egzotikus dísznövények szépségét és a funkcionális élelmiszerek hasznosságát. A magyar klímán biztonságosan nevelhető anélkül, hogy ökológiai katasztrófát okozna, feltéve, hogy a gumókat nem dobáljuk ki a természetbe. Aki nyitott a különleges levélzöldségekre, vagy szeretne egy gyorsan növő, illatos árnyékolót a teraszra, annak a Madeira-szőlő tökéletes választás. Ráadásul, ha hinni lehet az ázsiai gyógyászatnak, még az egészségünkért is sokat tehetünk a fogyasztásával.

Hol tudom beszerezni a Madeira szőlőt?

Ha szeretnél vásárolni Anredera cordifolia növényeket vagy szaporítóanyagot, akkor látogasd meg Boldog Gyümi webáruházunkba. Kínálatunk nem állandó, de azért időnként elérhető a növény szaporítóanyaga a túlszaporulatnak köszönhetően. Külön eladásra nagy mennyiségben ezt a növényt nem szaporítom, de ha érdekel, mindenképpen vedd fel velem a kapcsolatot.

Érdemes feliratkozni ránk minden felületen: eladó növényeinket a Fügés ember kertje és növényei facebook oldalon, illetve itt, a weboldalon fogjuk meghirdetni, ezért célszerű lehet a facebook oldalt követni, itt pedig feliratkozni a hírlevélre, hogy biztosan ne maradj le róla, amikor a korlátozott számú növényeinket meghirdetjük. 👍