Rendszeres időközönként előfordul a Kreatív Kertész blogon, hogy bemutatunk egy-egy igen sokra tartott, nagy népszerűségnek örvendő növényt. Ez a növény most a fekete törpeberkenye (Aronia melanocarpa) lesz. Pár éve ettől a szupergyümölcsnek kikiáltott csodanövénytől zengett az internet. Az arónialáz természetesen Amerikából indult, és még nálunk is futótúzként söpört végig. Mára a láz csökkent, de az aróniabogyó préselt levét, illetve a hatóanyagait valamilyen formában tartalmazó étrend kiegészítők mind a mai napig kaphatóak, méghozzá elég borsos áron. Eközben kevesen tudják, hogy a fekete berkenye alapjában véve egy igen igénytelen növény, amelyet nagyjából bárki viszonylag kevéske gondozással nevelgethet a kertjében.

Én a feleségem szüleinél találkoztam ezzel a növénnyel élőben, és bevallom, először fogalmam sem volt, hogy mi az, csak megtetszett a bokor, és az azt tarkító, kékes viaszréteg alá bújt temérdeknyi fekete bogyó. A bokor nagyon dekoratív, főleg őszre, mikor vörösesre festi a leveleket a közelgő tél. Szóval, meg tudtam, mi a neve. Utánanéztem, és rájöttem, hogy akarok ilyet, de hát akkor még nem volt kertes házunk, nem lett volna hova ültetni, az anyósom bokra meg túl kicsi volt még a szüreteléshez. Aztán évőr évre nőtt a bokor, míg mára egy közel két méter magas bokor lett belőle, amiről az idén játszi könnyedséggel szüreteltem le hét kiló aróniabogyót úgy, hogy a madaraknak is maradt még rajta legalább ugyanennyi.

Na de beszéljek a fekete berkenyéről is, ne csak sztorizgassak. 😊

Aronia melanocarpa vagyis fekete berkenye Észak-Amerika keleti partvidékein honos. A XIX. században jelent meg a kereskedelem segítségével Európa északi részein, Skandináviában, Lengyelországban és Oroszországban, ahol mind a mai napig hatalmas, több hektáros területeken termesztik is. Különösen ismert Németországban (itt szintén hatalmas területeken termesztik) ahol gyümölcsleveket, szirupokat, lekvárt zseléket készítenek belőle, és használják például joghurtok színezésére, ízesítésére is. A más néven aróniaként ismert  bogyós gyümölcsöt termő növény 1-3 méter magas bokrokká fejlődik. Csúcs és oldalrügyeiből sátorvirágzatok nyílnak április végén.

Egy virágzat 14-20 virágból áll. Termése júliusban érik, 7-15 mm átmérőjű, sötétlila, szinte fekete színű. Túléretten sem potyog le és egészen a fagyokig a növényen hagyható. Ősszel gyönyörűen fénylő vörös színűvé alakulnak levelei. Kártevőkkel és betegségekkel szemben igen ellenálló. Abszolút fagytűrő. Akár a -35 °C fokot is elviseli károsodás nélkül. Igénytelen. A gyümölcs illatos, de fanyar ízű, ezért legtöbbször más gyümölcsökkel párosítva használják, bár saját tapasztalatom szerint a belőle nyert gyümölcslé citromsavval és édesítőszerrel turbózva kimondottan finom. Gyümölcsét a gyógyszeripar vérnyomás-szabályozó és idegbetegségek kezelésére alkalmas gyógyszer-alapanyagként használja.

Mi található benne?

Megnevezés	Mérték	Szélső értékek		Átlag
Szárazanyag	%	16,0	28,8	22,4
Kipréselhető lé	%	75	80	77,5
A lé szárazanyag-tartalma	%	12,5	21,4	17,1
Redukáló cukor: összes glükóz fruktóz	% % %	6,4 4,8 1,6	10,6 8, 2,7	8,5 6,4 2,1
Szaharóz	%	0,9	1,00	0,95
Összes pektin	%	0,3	0,5	0,4
Vízben oldható	%	0,007	0,35	0,022
Cellulóz	%	3,0	3,1	3,05
pH		3,3	3,8	3,6
Savtartalom: almasav	%	0,6	1,4	1,0
borkősav	g/1	7,0	12,0	9,5
Vitamin: C P B2 B, E E PP	mg% mg% mg% mg% mg% mg% mg%	15,0 2222 0,1 0,05 0,5 0,6 0,6	68,0 6000 0,1 0,8 0,8 0,8	41,5 4111,0 0,1 0,075 0,65 0,7 0,7
Karotinoidok	mg%	2,1	11,0	6,5
Tannin	mg%	1110	1973	1528,0
Antocianin összes	mg%	306	631	492,0

Naspolyás receptajánló az Ezt fald fel! gasztroblogból

Mitől lesz ez a kevéssé ismert bogyós gyümölcs az áfonya és a szőlőmagkivonat versenytársa.

• Először is antioxidáns kapacitása miatt, amely az eddig vizsgált bogyós gyümölcsök között a legmagasabb. A friss juice TEAC értéke (az antioxidáns potenciál mérésére szolgáló mérőszám)  négyszer magasabb mint az áfonyalének, vagy a vörösbornak
• Antimutagén hatása miatt: a bogyóból kivont fenolos vegyületek bizonyított antimutagén hatással rendelkeznek
• Anti-poliferatív hatása miatt: az arónia antocianinokban gazdag kivonata  gátolja a humán HT-29 vastagbél rákos sejtek növekedését valamint elősegíti ugyanezen sejtek  apoptózisát. Ez a hatása nagyobb mértékű volt összehasonlítva az antocianinokban szintén gazdag szőlő és áfonya kivonattal. (In vitro és állatkísérletek alapján.)
• Májvédő hatása miatt: az arónia kivonat csökkentette az állatok veséjében és májában a toxikus kadmium lerakódását, és az akut mérgezések vizsgálatához használt széntetraklorid hatását is csökkentette. Ezek alapján talán azt mondhatjuk a berkenye fogyasztása  védő hatású lehet a környezeti ártalmak ellen.
• Szívvédő hatás: az arónia kedvezően befolyásolja a szív,-és érrendszeri betegségek számos kockázati tényezőjét. Ilyenek az ér falának védelme, továbbá a vérlemezkék összecsapódásának gátlása (anti-trombocita hatás),  valamint  vazoaktív és vazoprotektív hatás. Enyhe hyperkoleszterinémiában szenvedő férfiakon végzett vizsgálat alapján napi 250 ml.  berkenyelé fogyasztás 6 hétig csökkentette a szérum teljes koleszterin,
• LDL koleszterin és trigylcerid szintjét. Továbbá egy mérsékelt, de szignifikáns csökkenést idézett elő a szérum
• glükóz, homocisztein és a fibrinogén koncentrációjában. Ezek a metabolikus változások vérnyomáscsökkenéssel jártak együtt amely 13 Hgmm csökkenést jelentett a szisztolés vérnyomásban, és 7 Hgmm-t a diasztolésban. Hasonló pozitív hatásról számoltak be mikor miokardiális infarktus után sztatinokkal egyidejűleg adták a berkenye flavonoidokban gazdag kivonatát 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegeknek.
• Diabétesz elleni hatás: állatmodellekben a kivonat  diabéteszes patkányokban  csillapította a  hyperglykaemiat és a trigliceridémiát. Az emberen végzett tanulmány amelyet 3 hónapon keresztül 200 ml arónia kivonattal végeztek a következő eredményeket hozta: csökkentő éhgyomri glükózszint  nem inzulinfüggő cukorbetegeknél, továbbá az arónia gyümölcslé  jótékony hatást mutatott a HbA1c-glikozilált
• hemoglobin szintjére valamint a teljes koleszterin és lipid szintekre.  Ezek az eredmények összhangban vannak azokkal a kutatásokkal melyek a procianidinban gazdag élelmiszerek jótékony hatását bizonyítják cukorbetegség esetén. 

És végül még egyszer: az hogy a  címben emlegetett “szupergyümölcs” kifejezés  túlzás vagy nem mindenki döntse el saját maga. A vizsgálatok természetesen kivonatokkal vagy a gyümölcslé mindennapos hosszú távú fogyasztásával készültek. Viszont a fent említett hatások azt mutatják ha az étkezésünkbe be tudunk illeszteni egy kis arónia bogyót, lekvárt, netán házilag készített gyümölcslevet csak jól járhatunk.

Források: fitoterapiakalauz.hu, www.tankonyvtar.hu, hobbikert.hu

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb posztjainkról, akkor iratkozz fel a hírlevelekre. Nem fogok tömegesen leveleket küldeni, csak a legújabb cikkeinket és a fontos értesítésket fogod megkapni.