Kreatív Kertész

A mézalmácska (így is nevezik még: kanadai áfonya, saskatoon bogyó, fanyarka) méltánytalanul nem kap elég nagy hangsúlyt a magyar kertekben, és nekem egyik fontos célkitűzésem, hogy egy kicsit nagyobb reflektorfényt kapjon. Ehhez pedig beszélni kell róla, mert a mézalmácska egy fantasztikus gyümölcstermő, amely annyira igénytelen, hogy bárkinek a kertjében képes megteremni nagyjából nulla gondozással.

Eközben apró liláskék bogyói – amelyek valójában aprócska almák igazából – kimondottan finomak, és nem csak külső megjelenésükben hajaznak az áfonyára (ezért is nevezik kanadai áfonyának is), hanem ízükben, és beltartalmi értékeikben is. Rossz hírét a nem nemesített alapfajtának köszönheti, mert azok bogyóinak íze nem annyira intenzív, mint a nemesített fajtáké, de itt és most nem megyek bele hosszan a mézalmácska fajok (Amelanchier ssp.) általános leírásába, mert az nagyjából mindegyik esetében ugyanaz. Akit érdekel, olvassa el a mézalmácskákról írt cikkem. Az alábbi videóban a saját kertemben lévő mézalmácska segítségével mutatom be ezt a fantasztikus növényt. 😊

Bár a hazai kertekben leggyakrabban a jól bevált kanadai fajtákkal találkozhatunk, a közép-európai nemesítők sem tétlenkedtek. Ennek a rögös szakmai munkának az egyik legfénylőbb eredménye a lengyel „Amela” fajta, amely mind a kiskerttulajdonosok, mind a bogyósgyümölcs-ültetvényesek számára szintlépést jelenthet. Nézzük meg részletesen, mit érdemes tudni erről a különleges mézalmácska fajtáról!

Kik, hol és mikor nemesítették?

Az „Amela” egy viszonylag fiatal, hivatalosan 2018 őszén bejegyzésre és fajtaoltalmi vizsgálatra bejelentett égerlevelű fanyarka (Amelanchier alnifolia). A fajtát Lengyelországban, a skierniewicei Kertészeti Kutatóintézetben (Instytut Ogrodnictwa – Państwowy Instytut Badawczy) kísérletezték ki. A nemesítői csapat élén a bogyós gyümölcsök elismert kutatója, prof. dr. hab. Stanisław Pluta állt.

A projekt legfőbb genetikai célja egy olyan, kifejezetten a közép-európai éghajlati viszonyokra optimalizált fajta előállítása volt, amely képes felvenni a versenyt a piacon uralkodó kanadai nemesítésekkel (mint a „Honeywood”, a „Martin” vagy a „Northline”). Mivel a kutatóintézet hivatalos publikációi a pontos szülőfajtákat nem nevezik meg, a konkrét keresztezési formula nem publikus – annyi azonban bizonyos, hogy a fajtát az égerlevelű fanyarkák legkiválóbb, legstabilabban termő genotípusainak többgenerációs szelekciójával hozták létre. Szaporítása ma már modern, steril laboratóriumi körülmények között, mikroszaporítással (in vitro) történik, ami garantálja a kiültetett alanyok teljes vírusmentességét és tökéletes fajtaazonosságát.

Dendrológiai leírás és a növény habitusa

Habitusát tekintve az „Amela” egy középerős növekedésű cserje – fás szárú felépítése némileg kompaktabb és visszafogottabb, mint a robusztusabb kanadai rokonaié. Szabadföldi körülmények között a kifejlett növény magassága jellemzően 1,5 és 3 méter között alakul.

Alapvetően felfelé törő, közepesen szétterülő koronát nevel. Érdekessége a vázágak dinamikája: a fiatal hajtások feszesen egyenesek, ám az idősebb ágak a bőséges termés súlya alatt hajlamosak festőien szétzuhanni, a sorközök felé hajolni. Gyökérzete rendkívül erős, mélyre hatoló függőleges és sűrű oldalgyökerekből áll. Kimondottan hajlamos a sarjadzásra – a gyökérnyakból viszonylag sok tősarjat hoz, így a cserje az évek múlásával dús, zárt bokorrá fejlődik. Télállósága abszolút kifogástalan, a legkeményebb hazai fagyok sem tesznek kárt a rügyeiben.

Virágzási és érési idő

A tavasz folyamán az „Amela” április végén, május elején bontja tiszta fehér virágfürtjeit (fenológiailag nagyjából a „Northline” fajtával egy időben). Korai virágzása ellenére a tavaszi talajmenti fagyok rendkívül ritkán rontják a terméskötődést.

Tenyészidejét tekintve a középkorai fajták táborát erősíti. A bogyók érése a nyár derekán, jellemzően július elején veszi kezdetét. Termőképessége kiemelkedően magas, ráadásul a telepítést követően rendkívül korán termőre fordul: már a két-három éves töveken is jelentős mennyiségű gyümölcsöt érlel.

Milyenek a bogyók? Méret, ízvilág és megjelenés

Az igazi kulináris értéket természetesen maguk a bogyók jelentik. A gyümölcsök a fajtán belül a közép-méretű kategóriába esnek, átlagos tömegük 0,7–1,0 gramm között mozog, átmérőjük jellemzően 10–12 milliméter. Szabályos, tökéletes gömb alakúak, színük éretten mély sötétkék, szinte már feketébe hajló sötétkékes árnyalat, amelyet diszkrét, finom viaszos hamvasság borít.

Mi van a mézalmácska belsejében?

Jelentős mennyiségű élelmi rostot, B2- és H-vitamint, vasat és mangánt tartalmaz, az áfonyához hasonlóan. Ugyancsak hasonló az antioxidánsok mennyisége, a fenolos vegyületek összes mennyisége 452 mg/100 g. A flavonolok mennyisége 61 mg/100 g, az antocianinok mennyisége 178 mg/100 g. A polifenolokból quercetint, cianidint, delfinidint, pelargonidint, petunidint, peonidint és malvidint tartalmaz.

A bogyók laza, de bőséges fürtökben helyezkednek el; egy-egy kocsányon általában 10–15 darab gyümölcs fejlődik. Rendkívül édesek, lágy, harmonikus ízvilágúak és kellemesen lédúsak. Nincs bennük zavaró fanyarság, így friss, fáról csipegetős desszertgyümölcsnek is elsőrangúak. A bogyók ráadásul kimagasló antioxidáns-tartalommal bírnak: kiemelkedő a fenol-, flavonoid- és antocianin-szintjük, emellett bőségesen tartalmaznak ásványi anyagokat, C- és A-vitamint, valamint jótékony élelmi rostokat.

A nemesítés legnagyobb agrotechnikai trükkje: az egyenletes érés

Ha meg kellene neveznünk azt az egyetlen tulajdonságot, ami miatt az „Amela” valódi mérföldkő a fanyarkák történetében, az a fürtön belüli, szinte tökéletesen egyenletes érés.

Míg a régebbi fajtáknál állandó fejtörést okoz, hogy a fürt tetején lévő bogyók már túlérettek és potyognak, miközben a legalsók még rágósak és pirosak, addig az „Amela” szemei szinte egyszerre kapják meg a végleges sötét színüket. Ez a kiskertben kényelmes, egymenetes szüretet tesz lehetővé, nagyüzemi skálán pedig ez a tulajdonság tette alkalmassá a tökéletes gépi betakarításra (a hagyományos feketeribizli-kombájnokkal). További hatalmas előnye, hogy a beérett bogyók kocsányon tarthatósága kiváló: nem hullanak a földre az első júliusi nyári zápor vagy egy erősebb széllökés hatására.

Felhasználási lehetőségek

Konyhai sokoldalúsága maximálisan vetekszik az áfonyáéval. Magas pektintartalma miatt sűrű, telt ízű lekvár, dzsem és gyümölcszselé főzhető belőle. Remekül fagyasztható, kiolvasztás után sem válik plöttyedtté. A lengyel gasztronómiában előszeretettel készítenek belőle prémium szörpöket, fanyarkabort és fűszeres likőröket, de piték, kevert tészták és nyári gyümölcstorták töltelékeként is verhetetlen.

Összegezve: az „Amela” egy rendkívül átgondolt, a gyakorlatban is hálásan teljesítő fajta. Némileg visszafogottabb mérete miatt a kisebb alapterületű kertekbe is bátran beilleszthető, egységes érése és fenséges, édes bogyói pedig garantálják, hogy a júliusi szüret a család egyik kedvenc kerti programja legyen.

Hol tudom beszerezni az Amela mézalmácskát?

Ha szeretnél biztos forrásból származó, fajtaazonos mézalmácska töveket beszerezni, akkor kukkants be Boldog Gyümi webáruházunkba. Kínálatunk nem állandó, de azért általában vannak mézalmácska növényeink is.

Ha pedig éppen nincsen, akkor sincs ok aggodalomra. Érdemes feliratkozni ránk minden felületen: eladó növényeinket a Fügés ember kertje és növényei facebook oldalon, illetve itt, a weboldalon fogjuk meghirdetni, ezért célszerű lehet a facebook oldalt követni, itt pedig feliratkozni a hírlevélre, hogy biztosan ne maradj le róla, amikor a korlátozott számú növényeinket meghirdetjük. 👍