Kreatív Kertész

Van az a kertrész, ahol a klasszikus sövény valahogy kevésnek érződik. Takarjon is, legyen szép is, de közben adjon termést, vonzza a beporzókat, és lehetőleg ne csak évente kétszer jusson eszünkbe. Pont ezért izgalmas téma a gyümölcstermő sövény ötletek világa: itt a határolás nem pusztán kertépítészeti elem, hanem valódi, ehető funkció. A jó gyümölcstermő sövény nem egyetlen recept alapján készül. Más működik egy szeles telekhatáron, más egy előkertben, és megint más ott, ahol gyerekek is szüretelnek majd róla. A legfontosabb kérdés mindig az, hogy mit vársz tőle elsősorban: takarást, hosszú szüreti időt, kevés gondozást, különlegességet, vagy éppen madárbarát, biodiverz kertrészt. Mitől lesz jó egy gyümölcstermő sövény? A legtöbb hiba ott kezdődik, hogy a sövénylogikát és a gyümölcstermesztési logikát külön kezeljük. Sövénynek sűrű, jól elágazó, metszést tűrő növény kell. Gyümölcstermőnek pedig olyan faj, amely a rendszeres visszavá...

Vannak gyümölcstermő növények, amelyek elsőre nem kérnek helyet a kertben, csak később derül ki róluk, mennyire hálás választások. A berkenye hibridek termesztése pontosan ilyen terület: nem a legismertebb gyümölcsfajok közé tartozik, mégis sokszor jobban illeszkedik a hazai kertek valóságához, mint több divatosabb különlegesség. Jól tűrik a telet, általában egészségesek, díszértékük is jelentős, és a termésük beltartalmi értéke is figyelemre méltó. A berkenye hibridek világa ráadásul nem egységes. Ide több olyan keresztezett típus tartozik, amelyben a berkenye tulajdonságai más rokon gyümölcsfajokkal találkoznak. Ettől lesznek ezek a növények különösen izgalmasak házikerti szemmel: egyszerre hordoznak díszfaként értékes megjelenést és használható, feldolgozható gyümölcsöt. Mit értünk berkenyehibridek alatt? A berkenye hibridek többnyire a Sorbus nemzetséghez kapcsolódó keresztezésekből származnak, gyakran almával, körtével, galagonyá...

Amikor valaki önellátó kertet szeretne, a legtöbben rögtön a vetőmagokra, palántákra és ágyásokra gondolnak. Pedig az önellátó kert tervezése valójában jóval korábban kezdődik: ott, hogy őszintén felméri, mennyi ideje van, milyen a talaja, honnan lesz vize, és mit eszik meg valóban a család. Ez a pont sokkal kevésbé látványos, mint az első paradicsompalánta, de hosszú távon itt dől el, hogy a kert örömforrás lesz vagy állandó kapkodás. Mit jelent valójában az önellátó kert? Az önellátás a házikertben ritkán jelent teljes függetlenséget. Magyar viszonyok között sokkal reálisabb cél, hogy a kert egy szezonon át nagy mennyiségben adjon friss zöldséget, gyümölcsöt, fűszernövényt, és részben télire is biztosítson alapanyagot. Már ez is komoly eredmény. Érdemes tehát nem romantikus elképzelésből, hanem termelési logikából kiindulni. Mely növények adják a legtöbb használható termést a rendelkezésre álló területen? Melyek tárolhatók, melyek feldolgozhatók, és melyek azok, amelyekbő...

Amikor évekkel ezelőtt elkezdtem komolyabban ismerkedni a mézalmácskákkal (fanyarkákkal) , álmomban sem gondoltam volna, hogy ekkora rajongás lesz belőle a végén. Ezt a szenvedélyt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jelen cikk írásakor már tíz fajta mézalmácska van a kertünkben! Minden egyes újabb tő elültetésénél azt hiszem, hogy már nem tudnak meglepni, de a természet mindig rácáfol erre. Miután legutóbb, kompaktabb „Prince William” fajtát mutattam be nektek, szinte kötelező volt, hogy a királyi család talán leghíresebb és leglátványosabb tagja is sorra kerüljön. Ismerjétek meg a „Princess Diana” mézalmácskát, amely finom vonalaival, kecses növekedésével és páratlan őszi színpompájával garantáltan a birtokod egyik legszebb díszévé válik. Egy csipetnyi botanika: a királynői vérvonal A „Princess Diana” származását tekintve egy igazi amerikai sikertörténet. A fajtát az Egyesült Államokban, egy wisconsini faiskolában (Elm Grove) fedezték fel a ...

Ha rendszeresen olvasol engem, és követted a korábbi mézalmácskákról írt fajtabemutatóim – mint amilyen például a „ Martin ” vagy a „ Sleyt ” mézalmácskáról szóló írásom volt –, akkor pontosan tudod, mennyire rajongok ezekért a növényekért. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jelen cikk írásakor már tíz fajta mézalmácska van a kertünkben! A mézalmácska (Amelanchier) egy igazi csodanövény: tavasszal díszcserje, nyáron gyümölcstermő, ősszel pedig lángoló színkavalkád. Ma egy olyan fajtát hoztam nektek, amely a nevéhez méltóan igazi arisztokrata a kertben. Ismerjétek meg a „Prince William” fajtát, amely nemcsak a szépségével, de a termésével is rászolgál a királyi névre! Egy kis növénytan és származás: A királyi vérvonal A „Prince William” a kertészetek kínálatában legtöbbször kanadai mézalmácska (Amelanchier canadensis) néven szerepel, bár botanikai körökben és a precízebb szakirodalmakban egyre gyakrabban az Amelanchier x grandiflora (pompá...

Ha olvastátok a Desertnaja bemutatómat, emlékezhettek rá, hogy említettem a „Likjornaja” fajtát mint az egyik szülőt. De ez a növény nem csak „felmenőként” érdemel figyelmet! A Sorbus „Likjornaja”  (Aronia melanocarpa x Sorbus aucuparia) önállóan is megállja a helyét, sőt: a saját kertünkben igazi féltve őrzött kincs lehet ez a fekete berkenye és madárberkenye keretezésével létrehozott növény. Ebben a cikkemben ezt a növényt szeretném bemutatni, mert a Desertnajához hasonlóan ez is egy méltánytalanul keveset említett növény. A Likjornaja berkenye bemutatása Ezt a fajtát is a nagy orosz nemesítőnek, Micsurinnak köszönhetjük, aki már 1905-ben létrehozta. A célja az volt, hogy ötvözze a madárberkenye hidegtűrését az arónia beltartalmi értékeivel. Ebből már sejthető is, hogy a Likjornaja szülei a közönséges madárberkenye (Sorbus aucuparia) és a fekete berkenye (Aronia melanocarpa) . Bár rendszertanilag gyakran a madárberkenyékhez sorolják, valójában egy ×Sorbaronia hibri...

Sokan szeretik a naspolyát és szintén sokan a berkenye féléket. Most egy viszonylag régi nemesítői munka eredményét szeretném nektek bemutatni, amely mégis méltánytalanul ismeretlen és elhanyagolt. Jelen cikkem célja, hogy megismertessem a Sorbomespilus „Desertnaja” fajtát, ami az egyik legizgalmasabb hibrid a gyűjteményemben. Honnan származik? Egy kis genetikai nyomozás Ez a növény igazi botanikai különlegesség, és a nemesítője nem más, mint a híres orosz nemesítő, Ivan Vlagyimirovics Micsurin. A „Desertnaja” egy úgynevezett intergenetikus, azaz nemzetségek közötti hibrid. A genetikai képlete rendkívül izgalmas: a „ Likjornaja ” berkenye (ami maga is egy hibrid: madárberkenye × fekete berkenye ) és a naspolya (Mespilus germanica) keresztezéséből született. Ezért is írtam a címben, hogy a berkenye, ami félig naspolya . Ez a háromszoros vérvonal határozza meg a tulajdonságait: A madárberkenyétől az ellenállóságot, A fekete berkenyétől (arónia) a beltartalmi értéke...

A mézalmácska (így is nevezik még: kanadai áfonya, saskatoon bogyó, fanyarka) méltánytalanul nem kap elég nagy hangsúlyt a magyar kertekben, és nekem egyik fontos célkitűzésem, hogy egy kicsit nagyobb reflektorfényt kapjon. Ehhez pedig beszélni kell róla, mert a mézalmácska egy fantasztikus gyümölcstermő, amely annyira igénytelen, hogy bárkinek a kertjében képes megteremni nagyjából nulla gondozással. Eközben apró liláskék bogyói – amelyek valójában aprócska almák igazából – kimondottan finomak, és nem csak külső megjelenésükben hajaznak az áfonyára (ezért is nevezik kanadai áfonyának is) , hanem ízükben, és beltartalmi értékeikben is. Rossz hírét a nem nemesített alapfajtának köszönheti, mert azok bogyóinak íze nem annyira intenzív, mint a nemesített fajtáké, de itt és most nem megyek bele hosszan a mézalmácska fajok (Amelanchier ssp.)  általános leírásába, mert az nagyjából mindegyik esetében ugyanaz. Akit érdekel, olvassa el a méza...