A Levélpirosító ribiszke-levéltetű (Chryptomyzus ribis) a rovarok (Insecta) osztályába, ezen belül a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjének valódi levéltetűfélék (Aphididae) családjába tartozó faj. Mezőgazdasági kártevő, elsősorban a ribizlit támadja, nyári tápnövényei egyes ajakos virágú növények. A szárnyatlan nőstények teste 1,9 mm hosszú, színezete citromsárga, testét gombos végű serték borítják. A szárnyas nőstények hossza 2,1 mm; testük szintén sárga, feketén foltozott.

Ennek a kártevőnek az elsődleges tápnövénye a fekete-, vörös- és fehér ribizli, valamint az egres, Josta és Rikő (ribizliköszméte), melyekről május vége felé nyári tápnövényeikre vándorolnak át, az erdei- és mocsári tisztesfűre, a bársonyos- és foltos árvacsalánra, illetve egyéb ajakos virágúakra.

A levélpirosító ribiszke-levéltetű életciklusai

A levélpirosító ribiszke-levéltetű ősanyák március végén, már a rügyfakadás környékén megjelennek. A levelek fonákján szívogatnak, majd néhány lárva szülése után újabb levelekre vándorol, újabb telepeket létrehozva, mígnem szép lassan kolonizálja a teljes növényt. A kártételük nyomán torzult levelek fonákján, a megnyúlt levélszőrök védelmében szívogatnak a lárvákból fejlődő szárnyatlan nőstények. A szárnyas nőstények az ősanyákat követő második nemzedékben jelennek meg először, a harmadik, negyedik nemzedékben arányuk tovább nő.

Mint fentebb már említettem, a szárnyas nőstények május végétől nyári tápnövényeikre vándorolnak. Telepeiket a levelek fonákján és hajtásvégeken alakítják ki. A ribiszkén maradó szárnyatlan nőstényekből álló telepek június végére elnéptelenednek, részben a csökkenő utódszám, részben a természetes ellenségeknek köszönhetően. Ősszel, a nyári tápnövényeken fejlődött szárnyas nőstények visszarepülnek a ribiszkére, ahol szárnyatlan ivaros nőstényeket hoznak létre. Ezeket, a nyári tápnövényekről érkező hímek októberben megtermékenyítik, majd ezt követően a nőstények megkezdik áttelelő petéik lerakását a ribiszke ágainak tövén a kéregrepedésekbe. A peterakás kedvező időjárás esetén november elejéig is tarthat, majd az élő alakok (mind a hímek mind a nőstények) elpusztulnak, és tavasszal indul újra a körforgás.

A levélpirosító ribiszke-levéltetű kártétele

Jellegzetes, messziről szembetűnő kárkép jellemző rá. Szívogatása nyomán már a fiatal leveleken is sima felületű szabálytalan alakú kidudorodások jelentkeznek, melyek színe általában piros, de árnyékos helyen sárgák maradnak a hólyagok. A kártétel következtében a torzult levelek még a tenyészidőszak vége előtt elszáradnak és lehullanak.

Másodlagos kórokozóként megjelenik a levéltetvek által ürített mézharmaton a korompenész, ami további károkat okoz, illetve a levéltetvekel a mézharmat kiatt szimbiózisban élő hangyák. A hangyák önmagukban nem kártevők, de ádáz módon védik a tetveket a természetes ellenségeiktől, mert a magas cukortartalmú mézharmat számukra ingyenkoszt.

Védekezési lehetőségek a levélpirosító ribiszke-levéltetű ellen

Fontos a nyugalmi időszakban végzett lemosó permetezés az áttelelő tojások ritkítása érdekében. A rovarölő szeres védekezést korán, közvetlenül a rügyfakadás után meg kell kezdeni, hogy a levelek károsodását elkerüljük. Kontakt rovarölő szerekkel 5-6 naponta ismételjük meg a kezelést legalább háromszor. Ha felszívódó szert használunk, akkor rügyfakadáskor, majd két múlva még egyszer elegendő a védekezés. Ha nem kívánunk kemikáliákat használni, akkor rendelhetünk ellenük bevethető katicabogár lárvákat, illetve ragadozó atkákat. A megkésett védekezés is hatásos lehet, azonban az eltorzult, elszíneződött leveleket az már nem gyógyítja meg sajnos.

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb posztjainkról, akkor iratkozz fel a hírlevelekre. Nem fogok tömegesen leveleket küldeni, csak a legújabb cikkeinket és a fontos értesítésket fogod megkapni.