A mézalmácska méltánytalanul nem kap elég nagy hangsúlyt a magyar kertekben (több faja is van a fanyarkáknak, erről részletesebben később). Az én személyes találkozásom is egészen későn, mindössze három évvel ezelőtt történt a növénnyel, amikor is egy kertészeti katalógust lapozgava pillantottam meg.

A leírás és a fotó alapján azonnal megtetszett, és elkezdtem kutakodni utána az interneten, hogy még többet tudjak meg róla. Mára ott tartok, hogy több fajtája is el van ültetve a kertemben, így amelett, hogy leírom ide a növény általános jellemzőit, saját tapasztalatokról is be tudok számolni. 😊

A mézalmácskáról általánosságban

A fanyarka (Amelanchier) a rózsafélék családjába tartozó kb. 30 fajt számláló nemzetség. A fajok többsége Észak-Amerikában honos. Egyes fajokat nehéz megkülönböztetni egymástól, könnyen hibridizálódnak. Amerikában főként az Amelanchier alnifolia, Amelanchier spicata, Amelanchier oblongifolia, Amelanchier lamarckii, és az Amelanchier canadensis fajok használatosak gyümölcstermő faként. Kékesfekete bogyói fürtökben helyezkednek el. Egyes fajtáit telepítik itt, Európában is. Lombhullató cserjék, vagy kis fák. Leveleik egyszerűek, fűrészes, vagy ép szélűek. Virágzatuk végálló fürt, virágaik hímnősek, a párta fehér, a csésze harang alakú. A termés ehető, fanyar ízű, borsó méretű almácska.

Termesztés szempontjából igénytelennek nevezhető. Nagyjából bármilyen talajon jól fejlődik a szélsőségeket leszámítva, és bár szereti a teljes napfényt, ha időnként árnyékolva van, azt is elviseli. Csapadék iránti igénye nem túl nagy, teljesen jól elvan a mi néha igen aszályos nyarainkon is. Terméseit ilyen mostoha körülmények között is beérleli. Ennyit tömören a mézalmácska általános ismertetéséről. 😊

Mézalmácska a magyar kertekben

Hazánkban leginkább az Égerlevelű fanyarka (Amelanchier alnifolia), a Rézvörös fanyarka (Amelanchier lamarckii) és a Kanadai fanyarka (Amelanchier canadensis) fajok fordulnak elő a kertészetekben. Ezekből az első kettő hasonlít egymásra abban, hogy közepes, vagy kicsi kertekben is helyet kaphatnak, mert végső magasságuk ritkán nagyobb, mint három méter. A Kanadai áfonyáról azonban tudni kell, hogy akár a hat-nyolc méteres magasságot is elérheti, így ő nem az a jelölt, amit egy kicsike előkertbe ajánlanék. 😊

Néha lehet találkozni a kertészetekben a Fürtös fanyarkával (Amelanchier spicata) is, de ez eléggé ritka. Terméseiket tekintve amúgy mindegyik ehető, és ízviláguk is hasonló. Tudni kell, hogy ezek nem igazi bogyók, hanem aprócska almák, amelyek azonban mindenestül ehetők, mert apró és nem kifejezetten kemény magjaik vannak. Íze édeskés-fanyarkás, magyar neve is ebből adódik. Nekem, és a családomnak is rendkívül ízlik. Íze hajaz az áfonya ízére, ezért számomra különösen fontos gyümölcstermő a kertben, hiszen ezerszer könnyebb bánni vele, mint az áfonyával, ami elég kényes, és igényes bogyós gyümölcs.

A termések nem egyszerre érnek, hanem elnyújtottan júniustól júliusig, így ebben az időszakban minden nap tudunk friss, ropogós mézalmácskát enni. És ha már az evésnél tartunk...

Miért együnk mézalmácskát?

A mézalmácska gyümölcse kis, lila almácska, mely 5-15 mm nagyságú lehet, és kisebb-nagyobb fürtökben csoportosul. Június végén, július elején érik. Édes gyümölcseit frissen, szárítva, vagy feldolgozva már régóta fogyasztják a kanadai őslakosok.

Jelentős mennyiségű élelmi rostot, B2- és H-vitamint, vasat és mangánt tartalmaz, az áfonyához hasonlóan. Ugyancsak hasonló az antioxidánsok mennyisége, a fenolos vegyületek összes mennyisége 452 mg/100 g. A flavonolok mennyisége 61 mg/100 g, az antocianinok mennyisége 178 mg/100 g. A polifenolokból quercetint, cianidint, delfinidint, pelargonidint, petunidint, peonidint és malvidint tartalmaz.

Megnevezés	Mennyiség fanyarkában	A napi szükséglet %-a	Mennyiség kékáfonyában
Energia	85 Kcal	--	57 Kcal
Összes élelmi rost	5,9 g	20	2,4 g
Cukrok összesen	11,4 g	8	7,0 g
Kalcium	42 mg	4	6 mg
Magnézium	24 mg	8	6 mg
Vas	1 mg	12	0,28 mg
Mangán	1,4 mg	70	0,34 mg
Kálium	162 mg	3	77,0 mg
Nátrium	0,5 mg	0	1,0 mg
C-vitamin	3,6 mg	4	9,7 mg
E-vitamin	1,1 mg	7	0,57 mg
Folsav (folát)	4,6 mcg	1	6,0 mcg
Riboflavin (B2)	3,5 mg	100	0,04 mg
Pantoténsav (B5)	0,3 mg	6	0,12 mg
Piridoxin (B6)	0,03 mg	2	0,05 mg
Biotin (H)	20mcg	67	--
Fenolos vegyületek összesen	452 mg	--	118 mg

Mézalmácska felhasználása

Fogyaszthatjuk frissen, de akár be is főzhetjük. Kiváló lekvár alapanyag. Emellett kipréselhetjük a levét, vagy akár gyümölcslevesbe is tehetjük. Terveim között szerepel házi bort is készíteni belőle, hiszen egyik kedvelt hobbim a házi gyümölcsborok készítése. Süteményekbe is remek töltelék válhat belőle, de nálunk elsődlegesen frissen szedve fogyasztjuk, magába.

Mézalmácska, mint dísznövény

Mint fentebb írtam, csodálatos növényről van, amelyet akkor is érdemes kertünkbe ültetni, ha nem szeretjük, vagy csak nem akarjuk megenni a gyümölcsét. Elsőnek azt jegyezném meg, hogy almácskáit nagyon szeretik a madarak, így a madárbarát kert tökéletes eleme lehet.

Másodiknak azt mondanám el róla, hogy a májusi hófehér virágözön, és a nyáron díszítő bogyók után a csodálatos őszi levélszíneivel egész évben díszíti a kertet, és akár még arra is alkalmas, hogy nyírott sövénynek neveljük. Metszést ugyan nem igényel, de metszéssel bármilyen formára nevelhetjük.

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb posztjainkról, akkor iratkozz fel a hírlevelekre. Nem fogok tömegesen leveleket küldeni, csak a legújabb cikkeinket és a fontos értesítésket fogod megkapni.