Kreatív Kertész

Európa gyümölcsosztályán, Lengyelországban csendes, de drasztikus forradalom zajlik. A világpiacot évtizedekig uraló, állami kézben lévő fajtákat lassan, de biztosan felváltják a magánnemesítők innovációi. De hogyan lett a kényszerből erény, és kik azok a „nagy koponyák”, akik a laboratóriumok mélyén eldöntik, milyen íze lesz a jövő málnájának vagy mézbogyójának? Átfogó körkép a lengyel nemesítésről, a legendás Dr. Jan Danektől a modern Dr. Berry koncepcióig.

A lengyel agrárium sikerének titka nem csupán a termőterületek nagyságában rejlik, hanem abban a szellemi tőkében, amelyet az évtizedek során felhalmoztak. A szektor központja hagyományosan a Kertészeti Intézet (Instytut Ogrodnictwa – InHort), és annak brzeznai kísérleti állomása volt. Ez a Kárpátok lábánál fekvő kutatóbázis a lengyel bogyósgyümölcs-nemesítés „Szilícium-völgye”, ahonnan olyan fajták indultak hódító útjukra, amelyek alapjaiban változtatták meg az európai termesztéstechnológiát.

A „nagy öregek”: A Polana és a Polka forradalma

Hogy megértsük a jelenlegi innovációk jelentőségét, vissza kell tekintenünk a közelmúltba, a lengyel nemesítés „aranykorába”. A szakma nagy öregje, Dr. Jan Danek nevéhez fűződik két olyan fajta, amely évtizedekig uralta a piacot, és amelyek nélkül ma nem beszélhetnénk lengyel málnaexportról.

A Polana (1991) volt az úttörő. Ez a fajta hozta el az áttörést az őszi (sarjon termő) málnák világában. Előnye az volt, hogy nem igényelt bonyolult támrendszert, és mivel ősszel termett, elkerülte a hagyományos málnakártevők (pl. a málnabogár) rajzását, így kevesebb vegyszert igényelt. Ipari fajtaként máig etalonnak számít a feldolgozók körében.

A Polka (2003) volt a következő lépcsőfok, amely már a frisspiacot célozta meg. Hatalmas, kemény húsú, jól szállítható gyümölcseivel Európa kedvence lett. A Polka tette lehetővé, hogy a lengyel málna a szupermarketek polcain versenyezzen a dél-európai áruval.

Az állami dominancia vége és a NIWA megalakulása

Azonban a 2010-es évek környékén a rendszer megbotlott: az állami finanszírozás csökkent, a kutatási projektek veszélybe kerültek. Ebben a kritikus pillanatban született meg egy bátor döntés. Dr. Danek és legtehetségesebb tanítványa, Dr. Agnieszka Orzeł úgy döntöttek, hogy nem hagyják veszni a felhalmozott tudást. 2012-ben megalapították a Niwa Hodowla Roślin Jagodowych (Niwa Bogyósgyümölcs Nemesítő) társaságot. Ez a lépés mérföldkő volt: a nemesítés kilépett az állami keretek közül, és közvetlenül a piaci igényekre kezdett reagálni.

Miért kell váltani? Az éghajlat és a piac szorításában

Ha a régi fajták ennyire sikeresek voltak, miért van szükség újakra? A NIWA és a magánszektor válasza három fő problémára fókuszál, amelyekre a „nagy öregek” már nem tudtak megoldást nyújtani:

1. Klímaváltozás: A Polka és a Polana nemesítésekor Lengyelországban a nyarak még csapadékosabbak és hűvösebbek voltak. A mai forró, aszályos nyarakat ezek a fajták rosszul viselik: a gyümölcsök „megsülnek” a napon, a növények pedig szenvednek a vízhiánytól.
2. Betegségek: A Polka az évek során rendkívül fogékonnyá vált a vírusokra és a gyökérbetegségekre (pl. Phytophthora). A vegetatív szaporítás során a kórokozók felhalmozódtak, ami a termésátlagok drasztikus csökkenéséhez vezetett – a szaknyelv ezt a fajta „elöregedésének” vagy degenerálódásának nevezi.
3. Munkaerőhiány: A régi fajták kézi szedésre lettek optimalizálva. Ma, amikor alig találni idénymunkást, a nemesítés egyik fő célja a gépi betakarításra való alkalmasság (merev szár, könnyen leváló gyümölcs).

Az új generáció sztárjai: Delniwa, Husaria és társaik

A NIWA és Dr. Orzeł munkájának eredménye több új fajta, amelyek már most átveszik a vezetést a régi nagyoktól. Ezek a fajták a modern kor válaszai a fenti kihívásokra.

1. Delniwa – A „Polka” utódja
Szakmai körökben a Delniwa fajtát tekintik a legfontosabb újításnak. Kifejezetten a Polka kiváltására nemesítették.

• DelniwaMiért jobb? Rendkívüli hőtűréssel rendelkezik, a kánikulában sem aprózódik el a gyümölcse. Ellenálló a gyökérrothadással szemben, ami a Polka veszte volt.
• Felhasználás: Magas szárazanyagtartalma miatt kiválóan fagyasztható (ez a lengyel export egyik fő pillére), de frisspiacra is alkalmas.
• Bónusz: Könnyen válik le a kocsányról, így gépi betakarításra is alkalmasabb.

2. Husaria – A desszertkirálynő
Míg a Delniwa az ipari és vegyes hasznosítás bajnoka, a Husaria (2022) a prémium frisspiacra készült.

• Jellemzők: Hatalmas, világospiros, látványos gyümölcsök.
• Innováció: Képes a „double cropping”-ra, azaz megfelelő technológiával kétszer is teremhet egy évben (nyáron és ősszel), maximalizálva a hozamot a fóliás termesztésben.

3. Heban – A fekete málna reneszánsza
A NIWA egyik különlegessége a fekete málna nemesítése. A Heban egy lila/fekete málna, amely antioxidáns-tartalmával a szuperélelmiszerek (superfoods) kategóriájába emeli a gyümölcsöt. Ez már nemcsak mezőgazdaság, hanem funkcionális élelmiszer-fejlesztés.

4. Glorniwa – Áttörés a szederben
A lengyel szedertermesztés sokáig a késői érés és a fagyérzékenység miatt küszködött. A Glorniwa a legkorábbi érésű lengyel szeder, amely már július elején szedhető, elkerülve ezzel a késő nyári kártevőket (pl. a foltosszárnyú muslicát) és a fagyokat. Ráadásul tüskementes, ami a szedésnél óriási előny.

Összehasonlítás: Régi vs. Új fajták

Az alábbi táblázatban részletesen összefoglaltuk, miben múlják felül az új nemesítésű fajták a legendás régieket, és miért kényszerülnek a gazdák a fajtaváltásra:

Nem csak málna: A mézbogyó és a szamóca reneszánsza

Bár a média hangos a málnasikerektől, a lengyel nemesítés diverzifikált. A NIWA-nál külön szakmai stáb dolgozik más bogyósokon is, hiszen a termelőknek több lábon kell állniuk.

1. Mézbogyó / Kamcsatkai lonc (Lonicera caerulea)
A programot Dr. Katarzyna Król-Dyrek vezeti. A mézbogyó Lengyelországban „szupergyümölcsként” van jelen. A korábbi orosz és kanadai fajták gyakran kesernyések voltak vagy hamar lepotyogtak. A lengyel nemesítés célja a desszert minőség elérése: édesebb ízvilág, nagyobb bogyóméret és a bokron maradó termés, amely nem hullik le éréskor. Ez teszi lehetővé, hogy a mézbogyó a feldolgozóiparból a frisspiacra lépjen.

2. Szamóca (Fragaria x ananassa)
A szamócanemesítést továbbra is a veterán Dr. Jan Danek felügyeli. A globális piacon a holland és amerikai fajták dominálnak, de ezek gyakran ízetlenek, cserébe „betonkemények”. A lengyel nemesítés filozófiája a középút: megőrizni a tradicionális, aromás „földieper” ízt, de javítani a gyümölcs pulton tarthatóságán (shelf-life) és a szállíthatóságon, anélkül, hogy a gyümölcs „műanyag” hatásúvá válna.

3. Áfonya (Vaccinium corymbosum)
Bár az amerikai fajták uralják a piacot (pl. Duke, Bluecrop), a lengyelek itt is saját utat keresnek. A cél a téli fagytűrés fokozása – ami a lengyel kontinentális klímán kritikus – és a gépi betakarításra való alkalmasság javítása, hogy versenyképesek maradjanak az olcsóbb munkaerővel dolgozó országokkal szemben.

Dr. Berry: Több mint márkanév – szemléletváltás

A modern nemesítés már nem ér véget a laboratórium ajtajában. Dr. Agnieszka Orzeł felismerte, hogy a fajtákat el is kell adni, méghozzá nemcsak a termelőnek, hanem a fogyasztónak is. Így született meg a Dr. Berry projekt.

Ez a kezdeményezés összeköti a tudományt az életmóddal. A koncepció lényege a „Zero Residue” (szermaradvány-mentes) termesztés népszerűsítése. Az új fajták rezisztenciája ugyanis lehetővé teszi a kevesebb vegyszerhasználatot, így egészségesebb gyümölcs kerül az asztalra. A Dr. Berry edukációs platform is egyben: blogokon és közösségi médián keresztül tanítják a fogyasztókat – és a gyerekeket – a bogyósgyümölcsök egészségvédő szerepére, ezzel keresletet generálva a termelők portékájára.

Összegzés: A lengyel modell sikere

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a lengyel bogyósgyümölcs-nemesítés fejlődésének ívét:

A lengyel példa azt mutatja, hogy az agrárkutatás privatizációja – megfelelő szakmai alapokon – nem a tudomány végét, hanem annak megújulását jelentheti. A NIWA és a hozzá kapcsolódó szakemberek munkája biztosítja, hogy Lengyelország ne csak a múltban, hanem a jövőben is bogyósgyümölcs-nagyhatalom maradjon, olyan fajtákkal, amelyek a világ bármely pontján megállják a helyüket.

Hol tudom beszerezni ezeket az új fajtákat?

Nálunk, a Boldog Gyümi webáruházban több ilyen – saját kertünkben kipróbált és tesztelt – remek új fajta bogyós gyümölcs is megvásárolható. Kínálatunk nem állandó, de azért mindig kapható több féle bogyós különlegesség is.

Ha pedig éppen nincsen, akkor sincs ok aggodalomra. Érdemes feliratkozni ránk minden felületen: eladó növényeinket a Fügés ember kertje és növényei facebook oldalon, illetve itt, a weboldalon fogjuk meghirdetni, ezért célszerű lehet a facebook oldalt követni, itt pedig feliratkozni a hírlevélre, hogy biztosan ne maradj le a lehetőségről. 👍