Kreatív Kertész

A fekete varjúbogyó ( Empetrum nigrum L. ) egy hazánkban is jelen lévő örökzöld törpecserje, amelynek magassága ritkán haladja meg a 30-50 centimétert. A savanyú talajú, hűvös éghajlatú tőzeges lápvidékek lakója (ennek okán leginkább az északi féltekén elterjedt növényfaj) , amely gyakran társul tőzegáfonyákkal élőhelyén. Gyakori elnevezései még hazánkban: bábaszőlő, tőzegbogyó, varjúbogyó, fekete sziklafű, fekete kökény, mámorka. Bár ez utóbbi elnevezése eléggé megtévesztő lehet, mert semmilyen értelemben nincsen köze a kökényhez. Már rögtön a cikkem elején tisztáznék egy tévhitet. Több forrás is úgy említi a fekete varjúbogyót, hogy annak hallucinogén hatása van elfogyasztás után, ezért vagy ne fogyasszuk, vagy csak mértékkel. Érdemes azonban tudni, hogy ez nem igaz, mert a XII. században a mai Norvégia területén bort erjesztettek belőle. Természetes élettere Afrikát és Dél-Amerikát leszámítva minden kontinens, bár Ázsiának csak a távol-keleti terül...

A most bemutatásra kerülő Málnaloncról (Lonicera harae) nagyon kevés információ áll rendelkezésre. A növény maga a loncfélék családjába tartozik, és a mézbogyó mellett szintén a kevéske ehetőt termő lonc fajok közé tartozik, és Japánban őshonos. Európában annyira nem elterjedt, hogy a beszerzése sem túl egyszerű, de ha nálam jól teljesít majd, és kiérdemli, akkor terveim között szerepel a szaporítása. Málnalonc bemutatása A málnalonc mézbogyóhoz (Lonicera caerulea) hasonlóan igen jó téltűrő gyümölcstermő, amely akár a -25 Celsius fokot is elviseli. Virágzásban a fagytűrése szintén a mézbogyóhoz hasonló, így ilyenkor is elviseli az akár -7 Celsius fokos fagyokat is. Ez előnyös tulajdonság, ugyanis a málnalonc még a mézbogyónál is korábban virágzik, februárban. Sikeres beporzás után a virágokból piros, szív alakú bogyók fejlődnek, amelyeknek mérete a málnához hasonló, emiatt kapta a málnalonc nevet. Azonban a málnához valójában semmi köze nincsen, ...

Egy éve olvastam a keskenylevelű áfonya (Vaccinium angustifolium) és a fürtös áfonya (Vaccinium corymbosum) keresztezéséből származó hibrid áfonyáról , amikor annyira megtetszett, hogy muszáj volt pár fajtát beszereznem saját tapasztalatok gyűjtésére. A fellelhető információk, és más kertészek tapasztalatai alapján ugyanis a keskeny levelű áfonyának a fagytűrése és a talaj PH értékének változásaival szembeni toleranciája is magasabb, mint a fürtös áfonyáé. Mindezek mellé pedig még a végső magassága is kisebb, mint a fürtös áfonyáé, így sokkal inkább alkalmas dézsás nevelésre, mert nem kíván 100-120 literes dézsákat, mint a fürtös áfonya. Cserébe viszont a bogyói valamivel kisebbek, de számomra ez teljesen bevállalhatónak tűnt. Northblue alacsonybokrú áfonya bemutatása A Northblue alacsony bokrú áfonyát (Vaccinium corymbosum x angustifolium) a Minnesotai Egyetemen nemesítették 1983-ban. A Northblue áfonya kompakt, felfelé törő bokrot nevel, amelynek végső magassága körülbelül 60-...

Az utóbbi évtizedekben egyre divatosabb lett a patika tisztaságú kert, ahol annyira rend van, hogy nem megtűrhető a lehullott falevél sem, így azt minden ősszel összegereblyézik és elégetik, vagy nylon zsákokba tömködve elszállíttatják. Ez azonban egyáltalán nem környezet- és természetbarát megoldás egyáltalán, arról nem is beszélve, hogy – szerencsére – az utóbbi években egyre több településen tilos az avarégetés. A legjobbat azzal tennénk a kertünkkel és a környezetünkkel, ha soha nem szednénk össze az avart, és ebben a cikkben azt le fogom írni, hogy miért gondolom így. Ez a cikk elsősorban azoknak az embereknek íródott, akik a kertjükben nem csak a milliméterre pontosan egyforma hosszúságú és fajtájú zöld fűszálakból álló unalmas monokultúrát tekintik gyönyörűnek. Azoknak írom eme sorokat, akik szeretik a természet sokszínűségét és változatosságát, valamint szeretnének szép és egészséges kertet a házuk körül. Az ilyen kertben sok féle élőlény él beleértve a növényeket, rova...

A mézalmácska (így is nevezik még: kanadai áfonya, saskatoon bogyó, fanyarka) méltánytalanul nem kap elég nagy hangsúlyt a magyar kertekben, és nekem egyik fontos célkitűzésem, hogy egy kicsit nagyobb reflektorfényt kapjon. Ehhez pedig beszélni kell róla, mert a mézalmácska egy fantasztikus gyümölcstermő, amely annyira igénytelen, hogy bárkinek a kertjében képes megteremni nagyjából nulla gondozással. Eközben apró liláskék bogyói – amelyek valójában aprócska almák igazából – kimondottan finomak, és nem csak külső megjelenésükben hajaznak az áfonyára (ezért is nevezik kanadai áfonyának is) , hanem ízükben, és beltartalmi értékeikben is. Rossz hírét a nem nemesített alapfajtának köszönheti, mert azok bogyóinak íze nem annyira intenzív, mint a nemesített fajtáké, de itt és most nem megyek bele hosszan a mézalmácska fajok (Amelanchier ssp.)  általános leírásába, mert az nagyjából mindegyik esetében ugyanaz. Akit érdekel, olvassa el...

A Magnat málna  (Rubus idaeus)  egy lengyel málna nemesítési program eredménye, melyet a Niwa Hodowla Roślin Jagodowych cég hozott létre. Viszonylag új fajtáról van szó, amely nem olyan régen van piacon, így nem túl sok helyen beszerezhető. Nálunk a családban mindenki rajongásig imádja a málnát, ezért jó sokat ültettünk belőle a kertbe, de akkor még igen nagy fajtaszegénységgel, mert jobbára csak a Himbo Top fajta volt a kertünkben. Abból azonban jó sok. Elhatároztuk tehát, hogy bővíteni fogjuk a málna választékunkat, és ennek jegyében szereztünk több új málnafajtát is. Nagyon megörültem, amikor rátaláltam a Magnat kétszer termő málnára, és mivel csak jókat olvastam róla, megvásároltam, hogy ezentúl ilyen is legyen a kertünkben. 😁 Hozzáteszem, hogy a nemesítővel szembeni elégedettségem is hozzátett ahhoz, hogy elkezdjek foglalkozni ezzel a málnával, mivel vannak már a kertünkben tőle más fajták is: a  Promyk  és a Jantar...

A Jantar málna  (Rubus idaeus)   egy lengyel málna nemesítési program eredménye, melyet a Niwa Hodowla Roślin Jagodowych cég hozott létre. Viszonylag új fajtáról van szó, amely nem olyan régen van piacon, így nem túl sok helyen beszerezhető. Nálunk a családban mindenki rajongásig imádja a málnát, ezért jó sokat ültettünk belőle a kertbe. Mivel azonban ezek alig pár fajtából álltak eddig csupán, elhatároztuk, hogy bővíteni fogjuk a málna választékunkat. Ennek jegyében szereztünk több új málnafajtát is. Nagyon megörültem, amikor rátaláltam a Jantar narancssárga málnára. Mivel csak jókat olvastam róla, gondoltam egyet, és megvásároltam, hogy ezentúl ilyen is legyen a kertünkben. 😁 További  málna- és szederfajtákról itt olvashatsz . Hozzáteszem, hogy a nemesítővel szembeni elégedettségem is hozzátett ahhoz, hogy elkezdjek foglalkozni ezzel a málnával, mivel vannak már a kertünkben tőle más fajták is: a Promyk narancssárga málna ,...

Rögtön az elején le kell, hogy szögezzem, hogy a most bemutatásra kerülő növény nem azonos a nyugati szamócafával (Arbutus unedo) , és nem is rokona annak. A Japán szamócamálna (Rubus illecebrosus) egy kompakt növekedésű, elterülő habitusú bogyós gyümölcstermő, amely kimondottan alkalmas gyümölcstermő talajtakarónak. A Japán szamócamálna egy - talán nem meglepő - Japánból származó lombhullató évelő cserje, amely általában nagyjából 60 centiméteres magasságig növekszik, de ha jól érzi magát, akár az egy méteres magasságot is elérheti. Szélessége általában a másfészerese a magasságának. Ez az érdekes bogyós gyümölcstermő már megjelenésében is különleges. Virágzása júniustól augusztusig tart általában, és ilyenkor gyönyörűen mutatnak rajta a nagy méretű fehér virágok, amelyekből augusztustól szeptemberig érnek be a csodaszép piros gyümölcsök, amelyek megjelenésükben inkább hasonlítanak a szamócára, mint a málnára. A 2-3 centiméter átmérőjű bogyók íze erd...

A most bemutatásra kerülő bogyós gyümölcstermő egy igazi kulináris különlegesség, ugyanis képes arra, amire még sokszor a cukor sem: édessé teszi a keserű és savanyú dolgokat. Ez a növény nem más, mint a Mirakulin gyümölcs, vagy közismertebb nevén a csodabogyó (Synsepalum dulcificum) . A Mirakulin gyümölcs, avagy a csodabogyó egy növény a Sapotaceae családból, amely trópusi Afrikából származik. A bogyójáról ismert, amely elfogyasztva a savanyú ételeket (például citromot és lime-ot) édessé teszi. A növény bogyóinak ismert nevei a csodagyümölcs, csodabogyó, varázslatos bogyó, édes bogyó, valamint a nyugat-afrikai származási helyén àgbáyun (joruba nyelven) , taami, asaa és ledidi. A csodabogyó gyümölcseinek önmagában alacsony a cukortartalma, és csak nagyon enyhe édes íze van. Ugyanakkor tartalmaz egy miraculin nevú glikoprotein fehérjemolekulát. Ez a molekula a felelős a rendhagyó hatásáért. Amikor a gyümölcs húsos részét elfogyasztjuk, ez a molekul...