Növények mélynyugalmi állapota és kényszernyugalmi állapota – melyik mit jelent?
Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni a növények csoportokba sorolását, akkor azt mondom, vannak az örökzöldek, és a lombhullatók. Ez esetben a lombhullató növények élettani szakaszairól szeretnék kicsit írni.
A lombhullató növényekről tudjuk, hogy ősszel leveleik elszíneződnek, lehullanak, majd a telet kopaszon töltik, hogy aztán tavasszal virágba boruljanak, kirügyezzenek, és csodálatosan szép lombkoronát öltsenek. Ez a folyamat a következő élettani szakaszokból áll ősztől indulva:
Felkészülés a mélynyugalmi állapotra
Ez a szakasz már a nyár második felében elkezdődik, és eltart egészen őszig. Ebben a fázisban a növény felkészül a téli zord időjárásra. A zöld hajtások fásodni kezdenek, a rügyek edződnek. Ilyenkor a kálium a legfontosabb anyag a növények számára. Amikor ez megtörtént, a növény szép lassan leállítja a nedvkeringését, és a lehető legtöbb vizet kivonja a föld feletti részekből, hogy ezzel is minimalizálja a fagykár esélyét. A gyökerekben felhalmozódik a tápanyag a tavaszi újrakezdéshez.
Téli mélnyugalmi állapot
Ez az állapot az, amikor a növény nagyjából teljesen leállította életfolyamatait. Nincs nedvkeringés, nincs látható életjel. lyenkor a legellenállóbbak a növények. Ebben az állapotban általában nem igényelnek öntözést, és különösebb törődést a szabadföldben. Különösen száraz telek esén azonban előfordulhat, hogy szüksége van a növénynek egy kevéske vízre, különben könnyen kiszáradhat. Ilyenkor azonban nagyon óvatosan kell bánni a locsolással. Magyarországon ez az állapota a növényeknek nagyjából február közepéig-végéig tart, és ebből az állapotból akkor sem ébred a növény, ha amúgy azt a megváltozó környezeti tényezők lehetővé tennék (például átmeneti felmelegedés).
Kényszernyugalmi állapot
A mélnyugalmi állapotot követi valamikor február közepe-vége táján a kényszernyugalmi állapot. Gyümölcsfáink szempontjából ez a legkritikusabb időszak. Ilyankor ugyanis a növény már felkészült arra, hogy felébredjen a téli álmából, és életre keljen, de nem teszi mindaddig, amíg a környezeti tényezők nem kedvezőek a számára. Azaz, kényszerből marad nyugalmi állapotban. De amint jön egy felmelegedés, és a lehetőségek adottak hozzá, beindul a nedvkeringés, rügyet bont, virágzik, leveleket növeszt. Innentől kezdve már sajnos érzékennyé válik a fagyokra is. Így szokott megtörténni például, hogy a mandula, kajszi és őszi fák az átmeneti felmelegedéskor rügyet bontanak, majd egy hirtelen jött gyenge hajnali fagy is megtizedeli a várható termést.
Szerencsére ez nem minden növénynél egyforma. Fajtától függ, hogy meddig tart a mélynyugalmi állapot. Én példásul részben azért kezdtem el fügével foglalkozni, mert a füge mélynyugalmi állapota március végéig-április elejéig is eltarthat, így kevésbbé érintik a február-március környékén tapasztalható hőmérsékleti ingadozások.
Tavaszi ébredéstől őszig tartó vegetatív időszak
Ez az időszak a vegetatív időszak. Ilyenkor fejlődnek, növekednek, és gyümölcsöket érlelnek a növények. Ebben az időszakban igénylik a rendszeres öntözést, tápanyag ellátottságot, és persze a növényvédelmet is egészen nyár közepéig, amikor is ismét elkezd a növény felkészülni a télre. Ilyenkor ritkítani kell az öntözéseken, és a mennyiségét is csökkenteni kell. Vegetatív szempontból fontos nitrogén mennyiségét csökkenteni kell a trágyázás során, és inkább káliummal kell ellátni, amely segít a vesszők, és a rügyek beérésében.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése