Kreatív Kertész

Amikor különleges, a hazai, egyre forróbb klímát jól bíró gyümölcstermőket keresek, mindig megakad a szemem azokon a fajokon, amelyek nemcsak hasznosak, de a kert ékességei is lehetnek. A kínai álbirs (Pseudocydonia sinensis) pontosan ilyen. Bár a hazai kertekben még ritkaságszámba megy, minden adottsága megvan ahhoz, hogy egy igazi közönségkedvenc váljon belőle. Származás és genetikai érdekességek Ahogy a blogon megszokhattátok, szeretek egy kicsit a növények származása és genetikája mögé nézni. A kínai álbirs – ahogy a neve is mutatja – Kelet-Ázsiából, Kínából származik. Botanikailag egy önálló, úgynevezett monotipikus nemzetség egyetlen képviselője, tehát nincs más faj a Pseudocydonia nemen belül. Genetikailag nagyon közel áll a mi hagyományos birsünkhöz (Cydonia) és a díszcserjeként ismert japánbirshez (Chaenomeles) is. Érdekesség, hogy míg a japánbirs virágai csomókban nyílnak, a kínai álbirs – a valódi birshez hasonlóan – magányosan hozza csodaszép, halvány r...

Még 2023-ban mutattam be a Fügés emberen ezt a rovart , amely sok egyéb növény mellett a fügében is képes komoly károkat okozni. Akkor azt írtam, hogy sem hazánkban, sem pedig másik európai országban nincs jelen ez a rovar hivatalosan. Ez idén megváltozott, Európában először hazánkban észlelték ezt a kabócafajt 2026 nyarán. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma pöttyös lámpahordó-kabócát (Lycorma delicatula) azonosított. Ezzel az uniós zárlati károsítók közé tartozó rovar jelenlétét elsőként igazolták Magyarországon és az Európai Unióban. A közelmúltban Moldovában is azonosították. A károsító komoly növényegészségügyi kockázatot jelenthet a szőlőültetvényekre, valamint a különféle gyümölcs- és erdészeti fákra, összesen mintegy 100 tápnövénye van. A lakossági bejelentéseknek kiemelt szerepük van a károsítók mielőbbi észlelésében, ezt jól mutatja, hogy az első hazai előfordulást is egy bejelentés alapján sikerült azonosítani. Fontos, hogy már gyanú esetén ...

Az elmúlt évtizedek egyik legforróbb és legszárazabb nyarát éltük meg idén, ami nem kis kihívások elé állítja azokat, akik saját kertben szeretnének gyümölcsöt termeszteni. A mostani cikkemben ezért egy olyan növényt választottam a fókuszba, amely véleményem szerint az egyik legjobb választás a hazai kertekbe. Imádja a tűző napfényt, jól bírja a szárazságot, terméseit pedig minden évben biztonsággal beérleli. Ez a növény nem más, mint a mézalmácska – vagy más néven fanyarka, ami csak a nevében fanyar, és a klímaváltozás egyik győztese lehet Tökéletes alternatíva az áfonya helyett A mézalmácska az áfonya remek alternatívája lehet: teljesen ellenálló, vegyszermentesen tartható, és ami a legfontosabb, bármilyen kerti talajon remekül boldogul. Nem igényel savanyú tőzeget, jól tűri a hazai klíma, így az egyre aszályosabb alföldi nyarak kihívásait is, és teljesen fenntartható módon termeszthető. Saját kertemben, Farmoson már évek óta bizonyítana...

A fanyarkák ( Amelanchier ) és a berkenyék ( Sorbus ) önmagukban is gyönyörű, rendkívül hasznos és ellenálló növények, amelyek méltán népszerűek a kertekben. De vajon mi történik, ha ez a két, bár rokon, de mégis különálló nemzetség kereszteződik? Ebből a ritka botanikai „varázslatból” születnek az × Amelasorbus hibridek. Míg korábban a × Amelasorbus jackii fajról már írtam, most egy talán még ritkább, európai származású rokonát, a × Amelasorbus raciborskiana -t mutatom be. Fontos megjegyeznem, hogy ez a növény a gyűjteményemben annyira firss, hogy a cikk írásának pillanatában még cserépben van, ki sincs ültetve a kertbe. További megfigyelések szükségesek ahhoz, hogy saját tapasztalataimmal is megtűzdelhessem ezt a cikket. Genetikai érdekességek és származás A nemzetségközi – más néven intergenerikus – hibridek a természetben nagyon ritkák, hiszen két külön nemzetségbe tartozó fajnak kell sikeresen beporoznia egymást. Maga a tudományos név is egy „szóösszerántás”,...

Ha visszatekintünk az elmúlt 100–150 évre, a hazai klíma drasztikus változásokon ment keresztül. A hivatalos meteorológiai adatok szerint Magyarország átlaghőmérséklete nagyjából 1,3–1,5 Celsius-fokkal emelkedett a 20. század kezdete óta, és ami talán ennél is aggasztóbb, a csapadék eloszlása teljesen kiszámíthatatlanná vált. Míg régen az évszakok rendje viszonylag stabil volt, ma egyre gyakrabban szembesülünk történelmi léptékben is erős aszályokkal, hosszan tartó, extrém forrósággal és csapadékhiánnyal. Ezek a változások komoly kihívás elé állítják a házikertek növényeit. Saját kertemben is le kellett már cserélnem sok régi fajtát újakra, mert vagy nem voltak elég ellenállók a betegségekkel szemben, vagy egyszerűen nem viselték el ezt az új, sivatagosodó klímát. A legtöbb növény – közöttük a kedvenc bogyós gyümölcseink is – azt viseli a legrosszabbul, ha a gyökérzónája teljesen kiszárad és átforrósodik. Ilyenkor annyira szenvednek, hogy teljes lombvesztéssel, vagy aká...

A mézalmácska (így is nevezik még: kanadai áfonya, saskatoon bogyó, fanyarka) méltánytalanul nem kap elég nagy hangsúlyt a magyar kertekben, és nekem egyik fontos célkitűzésem, hogy egy kicsit nagyobb reflektorfényt kapjon. Ehhez pedig beszélni kell róla, mert a mézalmácska egy fantasztikus gyümölcstermő, amely annyira igénytelen, hogy bárkinek a kertjében képes megteremni nagyjából nulla gondozással. Eközben apró liláskék bogyói – amelyek valójában aprócska almák igazából – kimondottan finomak, és nem csak külső megjelenésükben hajaznak az áfonyára (ezért is nevezik kanadai áfonyának is) , hanem ízükben, és beltartalmi értékeikben is. Rossz hírét a nem nemesített alapfajtának köszönheti, mert azok bogyóinak íze nem annyira intenzív, mint a nemesített fajtáké, de itt és most nem megyek bele hosszan a mézalmácska fajok (Amelanchier ssp.)  általános leírásába, mert az nagyjából mindegyik esetében ugyanaz. Akit érdekel, olvassa el a mézalm...

Sokszor találkozom azzal a jelenséggel, hogy egy-egy különlegesebb, távol-keleti származású növény hallatán a kertbarátok azonnal valami trópusi, itthon tarthatatlan ritkaságra gondolnak. A kínai kúszómagnólia, vagy ahogyan sokan ismerik, az életbogyó – botanikai nevén a „Schisandra chinensis” – rácáfol erre a hiedelemre. Ez a rendkívül izgalmas növény egy lombhullató lián, amely a tajga erdeinek aljnövényzetéből származik, így a hazai teleket minden gond nélkül, fagyási sérülések nélkül átvészeli. A kínai elnevezése, a wu wei zi szó szerint az öt íz gyümölcsét jelenti, ami egyáltalán nem költői túlzás, hiszen a bogyójában egyszerre van jelen az édes, a savanyú, a sós, a keserű és a csípős ízvilág. Gyakori félelem a kúszónövényekkel kapcsolatban, hogy esetleg úgy viselkednek a kertben, mint a goji bogyó vagy a trombitafolyondár, és agresszív gyökérsarjakkal veszik át az uralmat a terület felett. Az életbogyó esetében ettől szerencsére nem ke...

Gyakran kutatok olyan különleges, a hazai klímát is jól tűrő növények után, amelyek nem jönnek szembe velünk akármelyik faiskolában. Egyik legújabb felfedezésem egy igazi ritkaság, a tudományos nevén × Amelasorbus jackii, amit magyarul talán fanyarkaberkenyének hívhatnánk. Ez a cserje nemcsak a gyümölcse miatt érdekes, hanem a származása is izgalmas meglepetéseket tartogat. Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a dendrológiai különlegességre, és ezt a fantasztikus növényt fogom bemutatni ebben a cikkemben. Két távoli rokon véletlen találkozása A természet mindig tud meglepetéseket okozni a különleges házasításaival. Ez a növény ugyanis egy természetes nemzetségek közötti hibrid – szakkifejezéssel élve intergenerikus hibrid –, amely Észak-Amerika nyugati részén jött létre a vadonban emberi beavatkozás nélkül. Két teljesen különálló nemzetséghez tartozó szülő, az égerlevelű fanyarka, azaz az általam nagyon szeretett és nagy becsben tartott mézalmácska (Amelanchier alnifolia) és a szi...

Van egy ribiszkebokrod, amelyik évek óta szépen terem, vagy egy füge, amelyik különösen jól bírja a telet a kertedben? Ilyenkor jön a nagyon is jogos gondolat: jó lenne ebből még egy. A vegetatív szaporítás otthon pontosan erre való. Nem új növényt nevelsz magról, bizonytalan tulajdonságokkal, hanem a bevált példányod genetikai másolatát hozod létre. A kép AI által generált illusztráció Ez a házikertben nemcsak praktikus, hanem kifejezetten okos megoldás. Gyümölcstermő növényeknél különösen nagy az értéke, mert a fajtaazonosság megőrzése döntő kérdés. Magvetéssel egy alma, egy körte vagy akár egy bogyós esetében is könnyen eltérő utódot kapsz. Vegetatív úton viszont megmarad az a termőképesség, íz, növekedési erély vagy éppen betegségtűrés, ami miatt az anyanövényt megszeretted. Mit jelent a vegetatív szaporítás otthon? A vegetatív szaporítás lényege, hogy a növény valamilyen vegetatív részéből - hajtásból, gyökérből, tőből vagy vesszőből - hozunk létre új egyedet. A növények j...