Kreatív Kertész

„Minden nap egy alma, az orvost távol tartja” – így hangzik a régi angolszász mondás, amit mi is jól ismerünk. Gyerekkorunkban belénk nevelték, hogy a gyümölcs az egészség szimbóluma, a vitaminok tárháza, a természet ajándéka. De vajon 2026-ban, a modern nagyüzemi mezőgazdaság korában is igaz ez az állítás? Vagy a szép, fényes, hibátlan gyümölcsökkel valami mást is hazaviszünk a szupermarketből, amire nem számítottunk? Egy friss, átfogó európai tanulmány eredményei most alapjaiban rengetik meg a bolti gyümölcsökbe vetett bizalmat. Az adatok sokkolóak, és sajnos Magyarország sem kivétel. Kertészként és termelőként kötelességemnek érzem, hogy beszéljünk a számok mögött rejlő valóságról, a „koktélhatásról”, és arról, hogy miért nem mindegy, honnan származik az a gyümölcs, amit a gyerekünk kezébe adunk. A láthatatlan koktél a héj alatt Nemrégiben látott napvilágot a Pesticide Action Network (PAN) Europe legújabb jelentése , amely az európai boltok polcain található alm...

Bár a kivi telepítésének gondolatával már régóta játszottam, a fajtaválasztást nem akartam elkapkodni. A célom nem csupán a gyümölcstermesztés volt, hanem egy olyan növénytársítás létrehozása, amely díszértékével és botanikai különlegességével is emeli a kert színvonalát. A választásom végül a mandzsu kivire (Actinidia kolomikta) esett, azon belül is egy tudatosan összeállított párosra: a termő 'Dr. Szymanowski' fajtára és pollenadójára, az 'Adam'-ra. Most, hogy a tövek a helyükre kerültek, szeretném szakmai szempontból is bemutatni, miért tartom ezt a kombinációt a hazai kiskertek egyik legjobb választásának. Botanikai háttér és nemesítéstörténet A mandzsu kivi (Actinidia kolomikta) a kivi nemzetség legfagytűrőbb tagja, amely eredeti élőhelyén, Kelet-Szibériában, Koreában és Japánban akár a -35°C-os hideget is tolerálja. Ellentétben a közismert, szőrös Actinidia deliciosa-val, ennek a fajnak a termései kopaszok, héjastól fogyaszthatók, és jóval kisebbek. ...

Európa gyümölcsosztályán, Lengyelországban csendes, de drasztikus forradalom zajlik. A világpiacot évtizedekig uraló, állami kézben lévő fajtákat lassan, de biztosan felváltják a magánnemesítők innovációi. De hogyan lett a kényszerből erény, és kik azok a „nagy koponyák”, akik a laboratóriumok mélyén eldöntik, milyen íze lesz a jövő málnájának vagy mézbogyójának? Átfogó körkép a lengyel nemesítésről, a legendás Dr. Jan Danektől a modern Dr. Berry koncepcióig. A lengyel agrárium sikerének titka nem csupán a termőterületek nagyságában rejlik, hanem abban a szellemi tőkében, amelyet az évtizedek során felhalmoztak. A szektor központja hagyományosan a Kertészeti Intézet (Instytut Ogrodnictwa – InHort) , és annak brzeznai kísérleti állomása volt. Ez a Kárpátok lábánál fekvő kutatóbázis a lengyel bogyósgyümölcs-nemesítés „Szilícium-völgye”, ahonnan olyan fajták indultak hódító útjukra, amelyek alapjaiban változtatták meg az európai termesztéstechnológiát. A „nagy öregek”: ...

A Juhas szeder (Rubus fruticosus) a lengyel bogyósgyümölcs-nemesítés legújabb hullámának egyik legígéretesebb képviselője, amely szintén a híres Niwa (Niwa Hodowla Roślin Jagodowych) műhelyéből, Dr. Agnieszka Orzeł keze alól került ki. Mondhatni, ő a korábban bemutatott 'Maryna' kistestvére, de a szó legnemesebb értelmében: ugyanazt a forradalmi újítást hozza (tüskementes és folytontermő) , de még koncentráltabb édességgel fűszerezve. Tüskementes Kétszer termő Bőtermű Ellenálló Mivel egyéb bogyósok tekintetében már nagyon jó tapasztalataink voltak ezzel a nemesítővel kapcsolatban, régóta figyelem szakmai munkásságukat. Amikor megláttam, hogy elérhetővé vált a Juhas tüskementes és ráadásul kétszer is termő szeder, nem volt kérdés, hogy a saját kertünkben is helyet kapjon. A hagyományos szedrekkel sokszor meggyűlt a bajunk, mert a nyári aszályokat nehezen vise...

A mézalmácska (így is nevezik még: kanadai áfonya, saskatoon bogyó, fanyarka) méltánytalanul nem kap elég nagy hangsúlyt a magyar kertekben, és nekem egyik fontos célkitűzésem, hogy egy kicsit nagyobb reflektorfényt kapjon. Ehhez pedig beszélni kell róla, mert a mézalmácska egy fantasztikus gyümölcstermő, amely annyira igénytelen, hogy bárkinek a kertjében képes megteremni nagyjából nulla gondozással. Eközben apró liláskék bogyói – amelyek valójában aprócska almák igazából – kimondottan finomak, és nem csak külső megjelenésükben hajaznak az áfonyára (ezért is nevezik kanadai áfonyának is) , hanem ízükben, és beltartalmi értékeikben is. Rossz hírét a nem nemesített alapfajtának köszönheti, mert azok bogyóinak íze nem annyira intenzív, mint a nemesített fajtáké, de itt és most nem megyek bele hosszan a mézalmácska fajok (Amelanchier ssp.)  általános leírásába, mert az nagyjából mindegyik esetében ugyanaz. Akit érdekel, olvassa el a méza...

Mindig is vágytam arra, hogy a reggeli müzlimbe saját szüretelésű kivit tegyek, de az eddigi tapasztalataim finoman szólva is elvették a kedvem. Korábban ugyanis már futottam egy (vagy inkább több) kört a klasszikus, nagy gyümölcsű fajtákkal – a híres Hayward és Tomuri párossal –, de az a kaland csúfos kudarccal végződött. Öt éven keresztül csak kínlódtak a kertben: a tavaszi fagyok rendszeresen elvitték a zsenge hajtásokat, és szinte állandóan pótolni kellett valamelyiket, mert hol a termő, hol a porzós tő fagyott ki vagy adta fel a harcot. Végül beláttam, hogy a mi alföldi kertünkben ezek a fajták nem érzik jól magukat, és elengedtem őket. De a kivi iránti vágy nem múlt el, ezért új utakat kerestem: így fordultam a sokkal strapabíróbb, fagytűrőbb minikivik felé. A keresgélés közben pedig szembejött velem a tökéletes megoldás, ami mintha pont a csalódásaim orvoslására lett volna kitalálva: az Issai minikivi (Actinidia arguta) . Nem volt kérdés, hogy ezzel teszek egy újabb próbát a ...

2026 januárjának elején olyasmi történt, amire a Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon élők már hosszú évek óta hiába vártak: érdemi, összefüggő és vastag hótakaró borította be a tájat. Bár a hókotrók küzdelme és a közlekedési nehézségek a híradások állandó szereplői, a felszín alatt – a szó szoros és átvitt értelmében is – egy sokkal fontosabb folyamat zajlik. Ez a hótömeg ugyanis nem csupán széppé teszi a téli tájat, hanem valódi kincs az Alföld kiszáradó talajai és szomjazó ökoszisztémája számára. 2018 óta nem láttunk ekkora kiterjedésű és víztartalmú havazást az Alföldön, amelynek hidrológiai és mezőgazdasági jelentősége felbecsülhetetlen. De miért ér többet a hó a téli esőnél, és hogyan védi meg kertjeinket, földjeinket a láthatatlan ellenségtől, a fagyos széltől? Ebben a cikkben erről fogok írni. A 2018-óta tartó téli cspadékböjt vége Az elmúlt közel egy évtizedben a telek karaktere drasztikusan megváltozott a Kárpát-medencében. A tartós, kemény fagyok és a hetekig...

A Maryna szeder (Rubus fruticosus) egy igazi nemesítési mérföldkő, egy viszonylag új, lengyel fajta , amely a híres Niwa (Niwa Hodowla Roślin Jagodowych) nemesítő műhelyéből, Dr. Agnieszka Orzeł keze alól került ki. Ez a fajta azért különleges, mert a világon az elsők között kombinálja a tüskementességet a folytontermő (sarjon termő) tulajdonsággal. Szakmai körökben igazi áttörésként emlegetik, hiszen megoldást kínál a szedertermesztők egyik legnagyobb félelmére: a téli elfagyásra. Mivel a Maryna képes az az évi, friss hajtásokon is termést hozni, a legzordabb telek sem vehetik el tőlünk a szüret örömét. Tüskementes Kétszer termő Bőtermű Ellenálló Mivel egyéb bogyósok tekintetében már nagyon jó tapasztalataink voltak ezzel a nemesítőtvel kapcsolatban, régóta figyelem szakmai munkásságukat. Amikor megláttam, hogy elérhetővé vált a Maryna tüskementes és ráadásul kétsz...

A Balsgard Martin fekete ribizli (Ribes nigrum) a svéd bogyósgyümölcs-nemesítés egyik kiváló referenciája, amely a méltán híres Balsgård-i kutatóintézetből származik. Mivel itthon még kevésbé ismert és elterjedt fajtáról van szó, külön büszkeséggel tölt el, hogy sikerült beszereznem, és immár a farmosi egres- és ribizli fajtagyűjteményem sorait gazdagítja ez az északi különlegesség is. Balsgard Martin fekete ribizli bemutatása A Balsgard Martin egy kifejezetten erős növekedési erélyű, középkorai érésű fajta, amelynek habitusa azonban eltér a megszokottól: ágrendszere mereven felfelé törő, nem hajlik szét, így a bokor sokkal kompaktabb és könnyebben kezelhető. Fürtjei feltűnően hosszúak, melyeken nagyméretű, feszes héjú, fényes fekete bogyók sorakoznak. Ízvilága a klasszikus fekete ribizlit idézi: intenzív aromájú, fűszeres, savas-édes gyümölcs, amely friss nassolásra és szörpnek feldolgozva is elsőrangú. Északi származása miatt a téli fagyok meg sem kottyannak neki, és a késő tav...

A Delniwa málna (Rubus idaeus) egy lengyel málna nemesítési program kiemelkedő eredménye, melyet szintén a Niwa Hodowla Roślin Jagodowych cég hozott létre (Dr. Agnieszka Orzeł munkája) . Viszonylag új fajtáról van szó, amely a méltán híres „Polka” javított változataként robbant be a piacra, így még nem mindenhol beszerezhető. Nálunk a családban mindenki rajongásig imádja a málnát, ezért jó sokat ültettünk belőle a kertbe, de régebben még igen nagy fajtaszegénységgel, mert jobbára csak a Himbo Top fajta volt a kertünkben. Abból azonban jó sok. Elhatároztuk tehát, hogy bővíteni fogjuk a málna választékunkat, és ennek jegyében szereztünk több új málnafajtát is. Nagyon megörültem, amikor rátaláltam a Delniwa folytontermő málnára, és mivel csak jókat olvastam róla (hogy édesebb és ellenállóbb, mint az elődjei), megvásároltam, hogy ezentúl ilyen is legyen a kertünkben. 😁 Hozzáteszem, hogy a nemesítővel szembeni elégedettségem is hozzátett ahhoz...

Az amerikai tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon) a hangafélék (Ericaceae) családjába sorolt áfonya (Vaccinium) nemzetség egyik faja. Bogyótermését gyümölcsként, fűszerként és gyógynövényként is fogyasztják. Származását tekintve Észak-Amerika keleti részén, az atlantikus–észak-amerikai flóraterületen honos, Magyarországon az 1990-es évekig ismeretlen volt, tehát ez nálunk egy viszonylag új növény. Kb. 10–15 cm magas törpecserje. Sárgán foltos rubinpiros gyümölcse a vörös áfonyánál nagyobb, gyümölcshúsa világosabb, és a bogyók belseje általában üreges. A levelek elliptikusak, nagyjából 8-10 milliméter hosszúak, élük visszahajló, színük fényes zöld. A virágok a kúszó hajtások csúcsán erednek, a kocsányok 2-4 centiméter hosszúak, enyhén pelyhesek, hosszuk felénél általában két apró levélcsökevényt viselnek. A fehér színű párta négy cimpájú, a cimpák hátrahajlók, 5-6 milliméter hosszúak. A virágzás általában április-május környékén történik, és a bogyók nagyjából október-november környéké...