Kreatív Kertész

A galagonyafajok (Crataegus spp.) a rózsafélék (Rosaceae) családjába, azon belül is az almafélék (Maloideae) alcsaládjába tartoznak. Legelők, erdőszélek, cserjések rózsaszín vagy fehér virágú, piros vagy fekete bogyótermésű tövises cserjéje, de nevelhető a házi kertben is.

Számos változata, alfaja ismeretes, a hazánkban őshonos fajok közül a cseregalagonya és az egybibés a leggyakoribb. Népies nevei: gelegenye, giligán, saragonya, fehértövis, Krisztustövis, Isten gyümölcse, istenalma, májusvirág. A népi gyógyászatban leggyakrabban alkalmazott szívgyógyszerek egyike a galagonya. A növényt évszázadok óta ismerjük, a cserje többnyire kertekben, szántóföldek szélén nő, vadon vagy telepített formában. Bogas sátor virágzatuk májusban, júniusban nyílik. A virágok színe az egyes fajták között eltérő lehet. Fehér, krémfehér, sárga, rózsaszín és piros színű változatok is léteznek.

Leveleik szórt állásúak, a virágzat sátorozó buga. Ősszel érő, piros, narancs vagy vörös színű, gömbölyű vagy tojás alakú csontáralma áltermései a vacok megduzzadásával keletkeznek és igen kedvelt csemegéje a madaraknak is. A termésfal (a mag héja) nagyon kemény. A termést az állatok a maggal együtt fogyasztják el, majd a mag a bélcsatornán sértetlenül áthaladva az anyanövénytől távol jut ki a külvilágba. A nemzetség rendkívül fajgazdag (egyes szerzők szerint a fajok száma több mint ezer), sok az átmeneti és hibrid alak, változat. Főleg az északi féltekén elterjedtek.

Galagonya ültetése, gondozása

A galagonya jól tolerálja a szennyezettebb városi levegőt, a több éves növények pedig már jól tűrik a szárazságot is. Világos és félárnyékos helyre is ültethető, de meleg, napfényes helyen fejlődik legszebben. A facsemete ültetése előtt 1-2 héttel ássuk meg az ültetőgödröt, mely a talaj minőségétől és az ültetendő facsemete méretétől függően 50-80 cm mély legyen. A gödörbe szórjunk szarvasmarhatrágya granulátumot és/vagy komposztot, majd öntözzük be a gödört. A csemetét érdemes az ültetés előtti napon vízbe helyezni, hogy a fa elegendő vízhez jusson.

Az ültetés előtt öntsünk egy-két vödör vizet az ültetőgödörbe, majd tegyük bele a facsemetét. Temessük be földdel az ültetőgödröt, óvatosan tapossuk meg a fa körül a talajt, majd alaposan öntözzük be. A kezdeti időszakban öntözzük rendszeresen a facsemetét. Az első évben a fa tövét kupacoljuk fel, takarjuk, hogy ne érje a növényt fagykár. Ezt követően a galagonya nem igényel sok törődést. Ha bokornak kívánjuk nevelni, metszeni sem kell. Amennyiben a fa formát részesítjük előnyben, válasszunk ki egy törzset (ha több is van), és azt nevelgessük. Metszéssel alakítsuk ki a kívánt lombkoronát. Ezt az első pár évben meg tudjuk tenni, utána nem nagyon fogja kívánni a metszőollót.

Galagonya a gyógynövény

A népi gyógyászatban leggyakrabban alkalmazott szívgyógyszerek egyike a galagonya. A szív gyógynövényének is nevezik, mert bizonyítottan jó szíverősítő és szívnyugtató. A növényt évszázadok óta ismerjük, többnyire kertekben, szántóföldek szélén nő.

Az első ismert feljegyzések egyike 1305 körül keletkezett, s szerzője még köszvény ellen ajánlotta, ám egyes források szerint a népi orvoslás szívpanaszok enyhítésére is használta. Ez utóbbi alkalmazásmódot igazolták később a 19-20 századi vizsgálatok, melyek szerint a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható gyógynövény. E kutatások során kiderült, hogy a növény úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy jóformán semmilyen mellékhatása nincs, s ezért tartós kezelés is végezhető vele.

A galagonya levelében, termésében és virágzó ágvégében egyaránt sokféle vegyület fordul elő: flavonoidok, aminok, triterpénszármazékok, kolin, acetil-kolin, purinszármazékok, amigdalin, pektinek, antocianidinek és proantocianidinek. Régóta ismeretes, hogy a galagonya hatóanyagai csökkentik a vérnyomást (ha nem is közvetlenül) és a vér koleszterinszintjét, megakadályozzák, hogy koleszterin rakódjon az érfalra, s ritkítják a szívtáji szorító fájdalommal járó (angina pektoriszos) rohamokat is. Jótét hatásuk annak tulajdonítható, hogy a szívkoszorúerek tágításával javítják a szívizomzat vérellátását, elősegítik azokat az anyagcsere-folyamatokat, amelyeknek következtében nő a szívösszehúzódások ereje, s az úgynevezett angiotenzin-átalakító enzim gátlásával fékezik a vérnyomás-növekedést. Az értágítás egyrészt annak tulajdonítható, hogy bizonyos flavonoidok elernyesztik a szívkoszorúerek simaizomzatát, másrészt jó néhány anyagot megakadályoznak abban, hogy a szívbeli erek simaizmát összehúzzák. Hatóanyagai infarktus után a szívizomzat vérellátását, az ér újraképződését segítik elő, a vérnyomást és pulzusszámot csökkentik, s ezzel együtt fokozzák a szervek és az izmok vérellátását. A 40 év feletti, keveset mozgó, rendszertelenül táplálkozó, dohányzó, nagy igénybevételnek, erős stresszhatásoknak kitett menedzserek szívműködési zavarainak megelőzésére is kiváló megoldás a naponta fogyasztott galagonyatea.

A növény virágos leveles ágvégét, hajtásvégét használják gyógyászati célra. A cserje május-júniusban virágzik, termését októberben szedik. Erre is igaz, amit a csipkebogyónál leírtunk, hogy akkor az igazi az ízvilága, ha a fagy egy kicsit megcsípi. Ekkor azonban nehezen szedhető, mert kenődik, és tárolni is nehezebb. Ezért érdemes leszedni a még kemény bogyókat, és később - ha akarjuk - lefagyasztással elérhetjük azt az állapotot, mintha a dér ísípte volna meg.