Kreatív Kertész

Egy ismerősömön keresztül jutottam hozzá még az idei tél végén néhány kisebb gumós tisztesfű vagy közismertebb nevén kínai articsóka (Stachys affinis) gumóhoz (de hívják Crosne-nek is), aminek nagyon megörültem, mert egy ideje már gondolkodtam a beszerzésén. Egy roppant érdekes, és a kínaiak által már a XII. század óta termesztett gumós zöldségnövényről van szó, amelyet igen széleskörűen használtak fel egyaránt a konyhában és a gyógyászatban. Az európai kertekbe és konyhákba csak az 1880-as években került (először a franciaországi Crosne régió közelében termesztették, így ragadt rá a Crosne elnevezés), mára már a világ nagy részén könnyedén hozzáférhető, bár idehaza azért nem figyel ránk minden zöldséges standon.

Mindezek ellenére a kínai articsóka valamivel kevésbé népszerű, mint a hagyományosan ismert articsóka, és kevésbé kapható a kereskedelmi egységekben. Mivel azonban a legtöbb kontinensen könnyen termeszthető, népszerűsége növekedhet, ha kulináris és gyógyászati ​​felhasználása szélesebb körben elterjed.

Az, hogy nem lett egy túl népszerű és közkedvelt csemege, talán annak is köszönhető, hogy nem feltétlenül kívánatos első ránézésre. Felületes szemlélődő akár valamilyen pajornak vagy kukacnak is gondolhatná első látásra, szóval valóban nem a zöldségfélék szépségkirálynője az articsóka, de ez ne tartson vissza senkit, mert rendkívül egészséges a fogyasztása, a termesztése pedig gyerekjáték.

De milyen növény is a kínai articsóka?

A gumós tisztesfű, vagyis a kínai articsóka (Stachys affinis) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó lágyszárú növényfaj, amely 30-50 cm magasra nő a termőhelytől és a termesztési körülményektől függően. Levelei a menta leveleire emlékeztetnek, de ugyanakkor szőrösek, akár csak a csalán levelei. Persze a kínai articsóka levele nem csíp. 😊 A talajban fejlődnek az akár 8 cm hosszú, 2 cm széles gumók. A hazai klímán télen fagymentes körülményeket igényel, így szabadföldi termesztésre nem javasolt. Ugyanakkor rendkívül jól tartható dézsában is. Ez azért fontos, mert a betakarítás a téli időszakra esik. A gumókat folyamatosan szedhetjük október-novembertől.

Kínai articsóka ültetése

Mint az előző bekezdésben már írtam, én első sorban dézsás ültetést javasolnék, mert télen bevihetjük védett helyre, és onnan szedhetjük folyamatosan a gumókat. Ha szabadföldben tartanánk mégis, akkor az első fagyok előtt fel kell szedni a gumókat, amelyeket a tél során nedves homokban tarthatunk hűvöshelyen. Ami pedig az ültetését illeti, tápanyagban gazdag, mérsékelten nedves földbe, napos-félárnyékos helyre vessük. A krumplihoz hasonlóan márciusban ültethetjük fészkekbe (2-3 gumó/fészek), amelyek egymástól 50 cm-re helyezkednek el.

A gumók a talajban 10 cm mélyre kerüljenek (amik a képen láthatók már jócskán hajtásnak indultak, mielőtt elültettem őket). Napos vagy félárnyékos helyet kedvel, és talaja mindig legyen nedves, de a pangó víztől kíméljük. Tavasztól nyár közepéig leginkább a zöldje, azaz a talaj feletti része fejlődik. Ilyenkor szép kék virágokkal kedveskedik nekünk, majd késő nyártól kezdenek el a gumók növekedésnek indulni, amikor már kissé hűvösebb az idő. A betakarítás október vége-november eleje körül kezdődik, és egészen januárig tarthat, ha nem fagy át a talaj. A betakarítás kezdete akkor jön el, amikor a talaj feletti része hervadásnak indul.

Ha szabadföldben tartjuk, akkor két-három évente érdemes új termő helyet keresni számára, mert hamar kialakul a talajuntság, és onnantól a növekedése és fejlődése lelassul, vitalitása csökken. Dézsás tartásnál értelemszerűen ez nem számít, hiszen úgyis minden évben új termőközeget kap (abban a vödörben az én kínai articsókáim növekszenek). 😁.

Kínai articsóka felhasználása

A kínai articsóka meglehetősen rostos, szénhidrátokból, élelmi rostokból és vízből áll. Kiváló folsav- és K-vitamin-forrás, mérsékelt C-vitamin-, mangán- és magnéziumforrás. A hagyományos articsókához képest jóval magasabb a rosttartalma, azonban sokkal kevesebb idő szükséges a főzéshez (csak 10-12 perc, míg a normál articsóka esetében 20-40 perc).

Fentebb már írtam, hogy a gumókat nedves homokban tárolhatjuk hűvös helyen a felhasználásig. Elegendő megmosni, hámozni nem szükséges. A gumók nyersen, főve, sütve és párolva egyaránt fogyaszthatók. Ízük enyhén édes, diós-mogyorós, ami alkalmassá teszi sült húsok mellé tálalásra is. Azonban nem csak a gumóit használhatjuk a kínai articsókának, hanem a leveleit is, amelyekből kitűnő teát főzhetünk. A kínai orvoslásban meghűléses betegségekre és tüdőgyulladás kezelésére használták. Ehhez egész nyáron át gyűjthetjük a leveleket, amelyeket közvetlen napfénytől védett, szellős helyen történő szárítás után egész télre elraktározhatunk.

Remélem, mindenkinek meghoztam a kedvét a kínai articsóka termesztéséhez. Már nincs is más dolgotok, mint hogy beszerezzetek néhány gumót, és indulhat is a buli! 😀

Források: en.wikipedia.org, finedininglovers.com, blog.suvie.com