Kreatív Kertész

A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Angol nyelvterületen Black fig fly-nak nevezik, innen ered a közismert rövidítése is, a BFF.

Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat. A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatalos források szerint eddig nem volt jelen hazánkban, ugyanakkor az utóbbi két évben hazai forrásokból is kaptam olyan jelzéseket, fényképeket, amelyek arra engednek következtetni, hogy hazánkban is megjelent, nem csak a környező országokban (Ausztria, Németország, Horvátország). Sőt, idén én is találtam két olyan fügét is augusztus közepe körül a saját kertemben, amelyikben nyüvek voltak, és a Fekete fügelégy tipikus kárképét mutatták.

A lárvákat begyűjtöttem, és speciális edénybe raktam, ahol izolált környezetben ki tudom nevelni őket. Egy zárt, átlátszó dobozba elhelyeztem azokat a fügéket félbevágva, amiben a nyüveket találtam, majd a tetejét úgy zártam le, hogy szellőzni tudjon, de az esetlegesen kikelő légy ne szökhessen meg. A lárvák másnapra bebábozódtak, és egészen 10 napig báb állapotban voltak, majd a 11. nap reggelén már ott repkedtek a kikelt legyek a dobozban.

Ezeket alkoholba áztatva postára adtam a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontba, ahol megtörtént a rovar azonosítása, így hivatalosan is kimondható, amit eddig nem hivatalosan is sejtettünk: hazánkban is megjelent a fekete fügelégy (Silba adipata). Ez már a sokadik kártevő a sorban, hiszen a régóta jelenlévő füge-levélmoly (Choreutis nemorana) után alig pár éve jelent meg nálunk a füge-levélbolha (Homotoma ficus) is. De míg azok csak levélkárosítók és a termésmennyiségen érdemben nem befolyásolják, addig a fekete fügelégy sajnos komolyan képes a termés megtizedelésére is. A fekete fügelégy vélhetően Ausztria vagy Németország felől lépte át határunkat, mert az első észlelések és hozzám beérkező jelzések az ország azon része felől érkeztek.

Röviden a Fekete fügelégyről (Silba adipata)

A kifejlett kártevő 3,5-4,5 mm hosszú, feketén csillogó légy. Az imágók a füge váladékával, és a fügefa nedvével, valamint esetleg más növények virágaival táplálkoznak. A kifejlett fügelegyek egyaránt szeretik a túlérett fügék nedveit, és az éretlen füge tejszerű latexes nedvét. Lárvái azonban csak a közönséges fügét tekintik tápnövényüknek. Tehát míg a kifejlett fügelégynek több tápnövénye is lehet, a lárvái csak a fügében képesek fejlődni. A nőstény legyek petecsoportokat raknak le a füge serlegnyílásánál található pikkelyek alá, majd a kikelő lárvák berágják magukat a füge bőre alá, és onnan kezdik meg kártételüket.

Fotók: Kontschán Jenő

A lárvák a gyümölcs belsejében táplálkoznak, és ez gyakran a gyümölcs korai lehullásához vezethet, de ez nem minden esetben történik meg, sokszor még be is tudnak érni a károsított fügék. A lehullott gyümölcsökben aztán befejezik a fejlődést, és körülbelül 1 mm átmérőjű lyukakat rágva kijutnak a fügéből a talajba, ahol bebábozódnak, majd kikelve kezdik elölről az egész folyamatot. Évente akár 4-6 nemzedéke is kifejlődhet, ami nagyjából a teljes fügeszezont lefedi, beleértve az első - és második terméshullámot is. Az utolsó nemzedék bábjai a talajban telelnek át, hogy tavasszal újra elkezdhessék károkozásukat. Bővebb információ a kertevőről korábbi cikkemben: Fekete fügelégy (Silba adipata) – hogyan védekezzünk ellene?

Nem minden esetben hullik le a károsított füge

Az előző bekezdésben már utaltam rá, hogy bár a szakirodalom azt írja mindenhol, hogy a fügelégy által károsított fügék idő előtt lehullanak a bokorról, a tapasztalat sokszor mást mutat. Több olyan fotót is kaptam, amelyeken a fügelégy tipikus kártétele látszik beérett fügéken. Sejtésem szerint ez azért lehet, mert a fügelégy nem károsított a füge nyaki részét, így nem szűnt meg a tápanyagellátása, tovább tudott nőni és fejlődni a károsítás ellenére.

Az ilyen fügék beérnek teljesen, és sok esetben csak a héjukon látszik egy-egy folt, ami arra utalhat, hogy nincs vele rendben. Ez általában azon a részen van, ahol a fügelégy lárvája már a bőr alatt jár, mielőtt kirágta volna magát a fügéből. Tehát ha a bekezdés feletti fotóhoz hasonló érett fügét találunk a bokron, joggal gyanakodhatunk a fekete fügelégyre.

Ha bővebben is érdekel a téma, akkor olvas el a Fügés ember weboldalamon a teljes cikket: A Fekete fügelégy (Silba adipata) megjelenése Magyarországon