Ribizli ültetése magaságyásba mulcsozással
A kerti járda + magaságyás támfal trilógiában már leírtam, miért és milyen céllal épült ez az objektumegyüttes a kertemben. Írtam arról is, hogy az első két évben folyamatosan tömörödött a föld benne, így szükséges volt a rendszeres utánpótlás. Emiatt csak olyat mertem bele ültetni, ami egy szezonos. Ott termesztettem két évig a szebbnél szebb paradicsomokat és csilipaprikákat. Idénre azonban beállni látszott a talaj szintje, így mindenképpéen valami olyat szerettem volna oda ültetni, ami több évre szól. Mivel az én drága feleségem, és a három gyermekünk is imádja a ribizlit, így az idei év a málna mellett a ribizlik beszerzéséről és telepítéséről szólt. Több fajta különeges, itthon nem elérhető fajtát rendeltem. Vagyis egy része itthonról van, de a többsége Szlovákiából, Csehországból lett rendelve. De ezekről majd lentebb írok.
Szóval, ha már ribizlié volt a főszerep kora tavasszal (a posztot most írom, de valójában az ültetések lezajlottak február vége-március közepe között), gondoltam egy merészet, és úgy döntöttem, a magaságyásba a csodás ribizliket fogom elültetni, hiszen a ribizli nem csak finom, de esztétikusak is a bokrok. A két részből álló ágyásba összesen 14 tő ribizlit ültettem, melyekből 6 tő fekete ribizli, 4 tő piros ribizli, 2 tő fehér ribizli, 2 tő pedig rózsaszínű ribizli. Mindegyik bokor, nem magas törzsre oltott, mert a bokrok hosszabb életűek, és bővebben is teremnek.
A fajtákat tekintve a következőket ültettem: Silvertiegers (fekete), Titánia (fekete), Tiben (fekete), Fertődi 1 (fekete), Ores (fekete), Detvan (piros), Vitan (piros), Rovada (piros), Jonkheer van Tets (piros), Lubawa (rózsaszín), Glorie de Sablon (rózsaszín), Blanka (fehér), Weisse Wersailler (fehér), és van plusz egy fekete, amit balkonribizlinek árulnak, állítólag konténerben is nevelhető, azt nem az ágyásba ültettem, de ha már a ribizli fajtáimról beszéle, meg kell, hogy említsem. Ő is egy fekete ribizli, és a Little Black Sugar nevet viseli. Kísérleti jelleggel dézsába ültettem. Később egyébként a ribizli fajtákról színenként csoportosítva szeretnék majd egy-egy posztot írni, amelyben bemutatom őket, szóval érdemes lesz vissza-visszanézni, mert igazán különlegesek is vannak közöttük.
Tehát, a magaságyásba ültettem a ribizli bokrokat egymástól 1.2-1.3 m tőtávolságot tartva, majd alaposan beöntöztem őket. El kell mondjam, hogy a Cseh és a Szlovák kertészet olcsóbban küldött szebb és vitalitásában magasan jobb növényeket, mint az itthoni kertészetek. Ez a hazai kertészetekre nézve sajnálatos és szomorú tény. Szóval, elültettem őket. Majd azért, hogy a föld jobban megtartsa a vizet, úgy döntöttem, mulcsolni fogom a magaságyást. Több helyen is olvastam, hogy a ribizli bár szereti az átlagos kerti talajt, de meghálálja a talaj felszínét enyhén savanyító fenyőkéreg mulcsot. Na, hogy a helyzet ne legyen egyszerű, legalább annyi helyen olvasható az is, hogy nem szereti, így azt gondoltam, teszek egy próbát.
Vettem 200 liter fenyőkérek mulcsot, ami pontosan elegendő lett arra, hogy nagyjából 5 centiméter vastagon terítsem be vele a teljes magaságyásban a talajt. Az idő pedig majd megmutatja, hogy ez jó, vagy rossz ötlet volt. Ha nem tetszik a ribizliknek, hát felszedem, és szórok rá semleges mulcsot helyette. Az biztos, hogy esztétikailag feldobta az ágyást. :) Nagyon tetszik, hogy így nagyjából pont a megfelelő magasságban lesznek ahhoz a bokrok, hogy ne kelljen sokat hajlongani a szüreteléshez. Kíváncsian várom, hogy 2-3 év múlva milyen lesz így az ágyás. Majd visszatérek ehhez a poszthoz, és egy update keretében teszek fel fotót akkor is. Addig érjétek be azzal, ami van.
Azért különböző méretűek, mert volt egy szép nagy Titánia bokrom, ami már két éves volt, és azt is átültettem az ágyásba, valamint a Lubawa konténeresként érkezett (fentebbi képen látható), az nagyobb volt a többinél, már virágzott, mikor kicsomagoltam.
Egyébként az összes ribizli olyan korú volt, hogy már kihajtáskor mindegyiken voltak virágok is.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése