Kreatív Kertész

A málnavessző-szúnyog (Resseliella theobaldi) rendszertanilag a kétszárnyúak rendjébe (Diptera) rendjébe és a gubacsszúnyogok (Cecidomyiidae) családjába tartozik. Egész Európában stabilan jelen van, hazánkban első észlelése Fertődönt történt 1958-ban.

Málnán és szedren figyelték meg kártételét, ami egyébként nem túl jelentős gazdaságilag. Az imágók általában aprók 1,7-2,5 mm nagyságúak. A tojás fehér és 0,32-0,94 mm nagyságú a végén elkeskenyedik. A kifejlett lárva 3-4 mm nagyságú és rózsaszínű. A kártevőnek három nemzedéke fejlődik ki egy vegetációban és a kifejlett lárvák telelnek a talajban a felszínhez közel. Májustól június közepéig rajzik az első nemzedéke.

A nőstények a vesszőbe rakják a tojásaikat csomókba. A lárva a kéreg alatt táplálkozik, majd, ha befejezte a fejlődést a talajra veti magát, ott beássa magát 1-2 centiméter mélyre, és bebábozódik. A második nemzedék rajzása július első felében zajlik, míg a harmadik nemzedéké augusztus közepe vége magasságában. A lárva a növény háncsszöveteit károsítja ezért a kéreg repedezik. A kéreg alatt a farész a bélszövetig elhal, majd egy szövetburjánzás indul meg.

Ennek hatására a növekedési hajlam csökken és ha nincs elég csapadék akkor az egész vessző elsárgulhat. Az ilyen vesszőn a gyümölcs összefonnyad. Az ilyen vesszők tavasszal nem hajtanak ki és akár az egész tő kipusztulhat. Valamint ahogy korábban említettem a sérülés hatására másodlagos kórokozók fogják felütni a fejüket pl: a didimellás betegség. Védekezés: a fertőzött tövek kivágása és megsemmisítése.

Fontos, hogy a málnavessző-szúnyog (Resseliella theobaldi) nem összekeverendő a málna és szeder egy másik kártevőjével, a málna gubacsszúnyoggal (Lasioptera rubi).

Forrás: phd.lib.uni-corvinus.hu, agroforum.hu