Kreatív kertész

Nagyon szép fűves kocsibeálló tartozott a házunkhoz, de volt egy hatalmas baj vele. A tavaszi és őszi esőzések alkalmával igazi sártengerré változott, amin nem volt egyszerű a közlekedés gyalog sem, nem hogy autóval. Ezért eldöntöttük, hogy megcsináljuk, azaz inkább megcsináltatjuk a kocsibeállónkat. Akikkel beszéltünk róla, mind vagy térkövet, vagy fűrácsot ajánlottak, de mi egyszerű, gyors, tartós és ami mégfontosabb, olcsó megoldást kerestünk. Nem akartunk sem betont, sem térkövet. Így esett, hogy a legegyszerűbb, de ugyanakkor - szerintünk - a legjobb és legidőtállóbb megoldást választottuk, a zúzott követ. Megbeszéltük a helyi tüzéptelep tulajdonosával, hogy kijönnek, és megcsinálják. Jöttek is, majd egy kanalas munkagéppel nagyjából negyven centi mélységben felszedték a földet a kocsibeállóról, és ebbe a "gödörbe" úgy harminc centi vastagon nagy méretű zúzott követ öntöttek. Ezt egyenletesen elterítették, eligazították, aztán munkagéppel alaposan lejárták, letömörítetté

Amikor a házunkat megvettük, a telek eléggé elhanyagolt állapotban volt. Félig összedől baromfiudvar, beszakadt tetejű pottyantós WC, beomlott oldalú ásott kút, és hasonlók. Elég veszélyes hely volt kicsi gyermekes családok számára. Rengeteg idő ment el rá, hogy kitisztítsuk. Ennek a tisztogatásnak lett az áldozata egy beszakad oldalú kút, amibe elemlámpával belevilágítva láttuk, hogy tele volt szeméttel (műanyag palackok, befőttes üvegek, fa darabok, nylon zacskók, stb) , és még valamiféle döglött állat is úszott a tetején. Szóval világos volt, hogy ezt meg kell szüntetni. Elbontottam a rozoga építményt felőle, majd 10-12 sort megmentettem az ívelt kúttéglákból is. Ezek jóval a víz szintje felett voltak, így azon kívül, hogy földben voltak, tisztának nyilvánítottam őket. Ezt követően betemettem a kutat. Ezen kúttéglák szolgáltatták az alapanyagot a jelen poszt alanyát képező tűzrakóhoz. A történet nagyon egyszerű, nem bonyolítottam nagyon túl. Kiraktam egy teljes kört a kúttéglákból ú